KezdőlapKezdőlap  KeresésKeresés  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
The Order Of The Phoenix

Happiness can be found even in the darkest of times, if one only remembers to turn on the light.


 
Légy
te is tekergő!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!

Minden, ami fontos lehet.

♦ Kérünk mindenkit, mielőtt regisztrál, olvassa el a szabályzatot és lessen be a canon, illetve keresett listába, hátha valaki elnyeri a tetszését.
♦ Amint valaki felszabadul, fel fogjuk tüntetni.
♦ Karakterlap elkészítésére, főleg a canon karaktereknél és a keresetteknél 1 hét áll rendelkezésetekre, majd ha semmi jelzést nem kapunk, a regisztráció törlésre kerül. Ez vonatkozik az elfogadott karakterekre is: 1 hónap inaktivitás után a canonok átvehetővé válnak. Ha valakinek kell idő a lap elkészítéséhez, vagy az íráshoz, az kérem jelezze előre, hogy tudjunk róla!
♦ Varázslény karaktereket nem fogadunk el, csak különleges esetekben! Canon karakterek, vagy engedélyezett keresettek esetében lehetséges, saját nem! Megértéseteket köszönjük!
Várva várt karakterek

Lucius Malfoy Marlene McKinnon Narcissa Malfoy Bellatrix Black Dorcas MeadowsRemus Lupin Evan Rosier Arthur Weasley Molly Weasley Andromeda Tonks Edward Tonks Sybill Trelawney


Cseverésző tekergők



Ki kapja a házkupát?

109 169 147 36

Tekergők csoportra bontva
Griffendél : 0 fő
Mardekár : 2 fő
Hollóhát : 0 fő
Hugrabug : 1 fő
Halálfaló : 10 fő
Boszorkány : 13 fő
Varázsló : 7 fő
Főnix Rendje : 15 fő



Reggeli Próféta legfrissebb hírei


Thea & Louis Vnk87Om
Tovább...

Ki van itt?
Tekergő lelkek gyűjteménye
Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (27 fő) Csüt. Aug. 03, 2017 10:28 am-kor volt itt.


Legutóbbi témák
» Mayra Rosier
Thea & Louis Emptyby Mayra Rosier Hétf. Május 29, 2017 4:37 pm

» #Deveroux placc: Deveroux, Bones, Cavelier
Thea & Louis Emptyby René Deveroux Vas. Május 28, 2017 9:23 pm

» Lily & Severus
Thea & Louis Emptyby Lily Potter Szomb. Május 27, 2017 10:22 pm

» Nigel & Emmeline - Nászút
Thea & Louis Emptyby Emmeline Flamel Szomb. Május 27, 2017 9:49 pm

» Lily & Peter - london egy elhagyatott szegletén
Thea & Louis Emptyby Lily Potter Szomb. Május 27, 2017 5:50 pm

» Richard & Gideon - 2016 decembere
Thea & Louis Emptyby Gideon Prewett Szer. Május 24, 2017 12:41 pm

» Ahol a madár se jár
Thea & Louis Emptyby Devorah Harmsworth Vas. Május 14, 2017 10:05 pm

» Gwenog & Emmeline
Thea & Louis Emptyby Gwenog Jones Pént. Május 12, 2017 2:11 am

» Reg & Jess
Thea & Louis Emptyby Regulus A. Black Kedd Május 09, 2017 11:03 am

» Remus & James
Thea & Louis Emptyby James Potter Vas. Május 07, 2017 9:25 pm

» Lacock :: James & Voldemort
Thea & Louis Emptyby James Potter Vas. Május 07, 2017 7:56 pm

» KÉSZ VAGYOK!
Thea & Louis Emptyby Jessamine Shafiq Kedd Május 02, 2017 1:37 am

» Silhouette FRPG
Thea & Louis Emptyby Vendég Vas. Ápr. 30, 2017 12:45 pm

» Nathan & Felicity - valahol....
Thea & Louis Emptyby Felicity Nott Szomb. Ápr. 29, 2017 1:40 pm

» Jonah körözöttjei
Thea & Louis Emptyby Jonah Dowson Csüt. Ápr. 27, 2017 6:58 pm


Megosztás
 

 Thea & Louis

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyHétf. Júl. 11, 2016 1:57 pm

Thea

Hát persze, hogy ideges vagyok! Ki ne lenne ideges a helyemben? Úgy érzem, mintha a titkok összenyomnának, márpedig van ez a fóbiám a szűk helyekkel... Nem viselem túl jól a kamuzást sem a legjobb haveromnak, sem a barátnőjének. Vagy özvegyének. Ugye, milyen bonyolult ez?
Talán ezért lódítottam egy kicsit Marknak azzal, hogy Thea nem akart beszélni senkivel... Igazából beszéltünk. Csak lehetek akármilyen jó színész, ha van szívem, évek óta ismerem a lányt, és olyanokat kell hazudnom neki, amitől csak rosszabb lesz. Könnyebb volt.. nem találkozni. Mocskosul önző is vagyok, mi?
Attól függetlenül, hogy tudom, a jelenlétem további hazugságokat von majd magával, itt vagyok. A fontossági sorrend elején a feltámadt barátom áll, márpedig neki szüksége van valami infóra a lányról, akit szeret. (Itt azért megjegyezném, hogy ez a szerelem dolog eddig több fájdalmat okozott nekik, mint örömöt, szóval nem nagyon tartom pozitívnak egyikük életére sem.) Be kell vallani, ebben az egyenletben én vagyok a feláldozható.
De túlélhetem, ha ügyesen csinálok mindent.
A legbizalomgerjesztőbb külsőmmel állok meg a házuk előtt. Fésülködtem, fogat mostam és nem gyújtottam rá azóta, szóval biztosan nem vagyok büdös. Kockás ing és farmer, teljesen hétköznapi, délután 4 körüli időpont, hogy biztosan nem zavarjak meg semmit. Hacsak nem éppen teáznak. De gúnyolódni sem fogok, ha mégis. Vagy talán észrevenné, ha túl jól viselkedem?
Kopogok. Még jobban aggódom. Lehet, hogy nem is kíváncsi rám. Meghalt a srác, aki miatt szóba állt velem, innentől kezdve már nem is fog felismerni. Tudja fene. Régen találkoztunk. Lehet, hogy még dühös is rám miatta. Ki tudja. Majd meglátjuk.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyHétf. Júl. 11, 2016 6:29 pm


- Tényleg, komolyan gondolom.- sosem akaródzik kimondanom. Mert ez árulás, de nem bírom; mintha azóta nem tudnék befejezni egyetlen egy mondatot sem, sem mondatot, sem mást… mindenbe belekezdek, a napomba, a munkámba, könyvekbe, filmekbe, beszélgetésekbe… aztán máris azon kattog az agyam, hogy mennyivel másabb lenne, ha itt lenne Mark, ha Mark itt ülne én pedig belecsíphetnék a tenyerébe, ha valamire fel akarom hívni a figyelmét, hogy milyen lenne, ha én szednék neki levest, becsiccsentenénk a házi-bortól és aztán nevetgélve esnénk egymásnak…
Hallom anya hangját a telefonban és sajnálom minden egyes percét, amit rám áldoz, mert nem figyelek rá és ezt ő is tudja, de valakivel muszáj beszélnem, éppen úgy, ahogy neki is. - Anya, ne aggódj. Mindent elintézek, jó? A hétvégén átugrom pár dobozzal, talán ott is maradhatnék…- örökre. Nem mintha nem akarná, hogy a közelükben legyek, de… igazából nem akarja. Tudja, milyen lenne előbb-utóbb: kellemetlen. Mindketten a másik agyára mennénk, és apa már nem elég ahhoz, hogy játssza a békebírót. - Szóval eladod. Nem hiszem, hogy ez a drasztikus változás még szükséges az életedbe, kicsikém. - de kopognak és most az egyszer hálás vagyok érte, legyen az akárki, mert ő jelenti a kisebbik rosszat, leteszem a telefont, habár még előtte megígérem anyának, hogy visszahívom. Majd. Egyszer. Valamikor.
- Jövök!- kiáltom, mintha szükséges lenne, de a lakás olyan csendes, mióta… és néha csak szükségem van arra, hogy felkiáltsak. Majdnem felbotlok a dohányzóasztalban, utoljára Markhoz siettem ennyire, elszégyellem magam a berögződések miatt, de van, amit nem tud csak úgy elfelejteni az ember. Összefogom magamon a pulóvert; csilingel az ajtó, amikor kinyitom. - Louis. - csak az én számból hangzik ez a név úgy, mint egy káromkodás.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyKedd Júl. 12, 2016 12:40 pm

Thea

Idegesen ácsorgok, ez sokkal rosszabb, mint egy randi. Főleg, hogy sosem randizok... Na mindegy, rosszabb, mert nem magamért csinálom. Merőben új érzés egyébként, ehhez tényleg nem fűződik semmilyen érdekem. Szeretném elmagyarázni neki, hátha akkor majd jobban kedvel. Tutira megkérem a haverkámat, hogy védjen be, mert ha Thea megtudja, hogy hazudtam neki... hónapokig... Talán az lesz a legjobb, ha most még egyszer találkozunk, aztán hazamenekülök.
Kicsit meglep a pulcsi, hiszen nyár van, és tudom, hogy bent sem tudták mindig rendesen lehűteni a lakást, legalábbis Mark folyton panaszkodott, hogy... Egészen megfeledkeztem róla, hogy egyedül él most itt.
Elmélkedni nem marad sok idő, mert fogadtatásul csak a nevemet kapom. Oké, határozottan dühösnek tűnik. Még ha nem szűrné így a nevem, akkor is átjönne, hogy nem ragadtatta el a megjelenésem. Kár. Pedig egy ideig majdnem barátok voltunk. Komolyan. Tudom, hogy utána elcsesztem, de hát nem várhatta tőlem, hogy itt hallgassam, ahogy a halott Markról beszél és közben ne üvöltsem, hogy ez csak hazugság! Nekem is vannak korlátaim, rendben?
- Szia - igyekszem úgy köszönni, mintha kölcsönösen örülnénk a viszontlátásnak. - Esetleg bejöhetnék? - Ez a legneccesebb része a tervemnek, mert simán kinézem belőle, hogy egy szó nélkül az orromra csapja az ajtót - de nem vallhatok ekkora kudarcot. Ha nem szólal meg, ezt megelőzően inkább én folytatom, hátha csak kettesben maradni nem akar: - Vagy sétálhatnánk is egyet. - Az utca felé biccentek, ha szabad feltételeznem, nem nagyon jár semerre. Igazából, fogalmam sincs, mit élhet át. - Csak... jó lenne beszélni - kicsit félve fűzöm hozzá, fogalmam sincs, mi lesz a reakciója. De nekem magabiztosnak kell maradnom. Beszélnem kell vele. Fel kell készítenem Markot a viszontlátásra... és lehet, hogy egy kicsit Theát is. Bár fogalmam sincs, hogyan fogom ezt csinálni. Főleg, ha elzavar. Esküszöm, még szépen nézni is félek.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyKedd Júl. 12, 2016 5:12 pm


- Anya, ha kell, az utcára költözöm. - bármire képes lennék, azt hiszem, ezért is mondogatta Mark is mindig, hát tessék, végül is, csak meg kellett halnia hozzá… ettől csak még ramatyabbul érzem magam, de már nem bírok sírni sem, egyszerűen csak fáradt vagyok, mint aki nem csak a saját terhét, de másokét is cipeli: Markét és a kicsiét is.
Most elmondhattam volna anyának, de úgy érzem, nem lenne fair, elvégre már az is sok neki, hogy hazaköltözöm, és üresen fenyegetőzöm, de ha megtudja, hogy… akkor… nem, egyszerűen csak túl akarok adni a lakáson. Aztán majd lesz valahogy. Meg kell tanulnom nélküle élni, és a szülői házban sem maradnék sokat, csak amennyit kell, amíg kicsit összerázódok, helyrejövök… csak pár hét… hónap… év.
Végigsimítok a hasamon, már nincs mit, de mégis eltakarom. Fázok. Alig eszek, hiába van kint forróság, mintha nem is érezném. És nem is érzem, minden szürke, íztelen. Örülnöm kellene Louis-nak. Mármint… nem kirobbanó, sikongató „hú, de jó, hogy látlak, baszdmeg!”- szinten, de mégis csak… ő az utolsó kapocs Mark és köztem. Nem kedvelem. Ő sem engem, de mégis, valamiféle néma egyezséget kötöttünk, mert mindkettőnknek ugyanaz a személy fontos. Megrándul a szám sarka. Bólintok. - Persze. - aztán megtorpanok a mozdulatban, amivel az ajtót tárnám szélesebbre, elnézek a válla felett, nem mondom, hogy nem csábítana a szabadság. - Jó, hát akkor sétáljunk.- egyezek bele, és úgy, ahogy vagyok, kilépek az ajtón. Nekem már úgyis mindegy, ki-mit gondol rólam. Mindig elfelejtem milyen magas, milyen vékony, milyen kölyökarcú. Kicsit sunyi, de helyes. - Mi az? Olyan szokatlanul… félénk vagy. - mi jöhet még? Ő is haldoklik? - Louis, ha most azt mondod, hogy tüdőrákod van, én esküszöm, hogy…

Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyKedd Júl. 12, 2016 5:56 pm

Thea

Fel sem fogom, mikor beenged, hiszen nem számítok rá, egyből nyomom inkább a B-tervet, ami úgy tűnik, még jobban is tetszik neki. Rendben. Amint helyreáll köztük a világ rendje, megpiknikeztetem őket. Valami király helyen. Hadd legyenek együtt. Én meg majd... eszek egyedül.
Bólogatok, jó a séta, gyerünk akkor. Félreállok, amíg kimerészkedik, bár még mindig soknak tartom azt a pulcsit. Csendben maradok. Úgyis beszél. Közben elindulunk, valamerre, csak egy kört az utcában, bármi.
Egy pillanat - ennyi ideig csak némán bámulok rá, aztán felröhögök. Nem nevetek sokáig, de ez éppen elég ahhoz, hogy távozzon belőlem a feszültség.
- Ilyenkor értem, mit szeret raj.. - vigyorgok, aztán esik le, hogy mit is mondtam. Abbahagyom az idétlenkedést. - Mármint... Érted. Ne haragudj. - Lesütöm a szemem. - Még mindig fura. - Ez persze nagyon igaz. Ez az egész nyomorult helyzet nagyon fura és elegem van belőle. Mit nem adnék azért, ha megint elmehetnénk négyen valahová - én, ő, Mark meg még egy nőszemély -, ahol úgyis csak ők ketten éreznék jól magukat. Legalábbis a valamilyencsaj biztosan nem. De az is lehet, hogy Mark mindig hazudott és Thea is utálta az általam szervezett kis programokat. Legalább jótékony hazugság volt.
Ahogy ez az egész három hónap is az. Jótékony. Mindannyian ezt mondogatjuk, aztán idejövök és tartom neki a képmutató képem. Bárcsak inkább rákos lennék.
- De azért... hiányolnál? - Vigyorodok el újra, inkább csak, hogy eltereljem a figyelmét. Azért annyira nem ismerhet jól, hogy lássa, mikor erőltetem meg magam, ugye?
- Jól vagyok, szóval nem kell aggódnod. - Ezt azért jobb rendbe tenni, mielőtt azt hinné, kikerültem a kérdést. - Csak régen beszéltünk, és szerettem volna tudni, hogy vagy. - Amint visszazökkenek kettőnk távolságtartó-és-csipkelődő-de-azért-nem-rossz viszonyába, jobban fel fogom tudni tenni majd a kérdéseimet. Azon kívül, hogy szemetszúróan óvatos voltam, minden a lehető legjobban megy. Simán tudok dumálni vele.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptySzer. Júl. 13, 2016 7:58 am


Összerezzenek. Ez sosem lesz könnyebb, hiába mondják, hiába vágják az ember arcába, hogy az idő gyógyít, nem; az idő beforrasztja a sebeket, aztán újra és újra felszakítja. Sóhajtok, Louis-nak sem könnyebb, de ő legalább nem olyan kétségbeesett, nem olyan elveszett, mint én, és ettől még jobban utálom, mert megint csak azt érezteti velem, hogy szánalmas és gyenge vagyok. - Hogy csinálod? Hogy viseled ilyen...- jól? Inkább azt kellene mondanom, hogy ügyesen, mert persze Louis mindig is mosolygós volt, olyan levakarhatatlan, csintalan mosolyba görbül az ajka, amit gyerekeken látni, már csak azért is irigylésre méltó: Louis emlékeztet arra, milyen lehetnék.
Ráncolom az orromat, fura, jó, hát rendben, legyen fura, szerintem csak szar, de ezt mégsem fogom neki megmondani. Az arcomra van írva. - Nem. - vágom rá, de finoman oldalba bököm, mintha csak véletlen lenne, megijedek attól, hogy őt is elveszíthetem, pedig ha valaki, hát akkor Louis soha nem volt az enyém, csak itt van és kész. - Nagyon.- sóhajtom, mert az élet vele éppen olyan elképzelhetetlen, mint nélküle.
Bólintok, beharapom az alsó ajkamat, inkább a lépteimre figyelek, mint bármi másra; az utca javarészt kihalt, hiszen munkanap van, csak mi nem csinálunk semmit, de, de hát nekünk remek kifogásunk van: gyászolunk, fetrengünk az önsajnálatban, a bánatban, a rohadt életben vergődünk… mi, akik itt maradtunk. Akiknek az élet innentől kezdve élvezhetetlen lesz. A hortenzia és levendulabokrokat figyelem, szeretem ezt az utcát, olyan, mintha az ember Hollandiában és nem Angliában élne, kedvem lenne letépni egy pár szirmot és szélnek ereszteni, hátha akkor elmúlik a szívemet tépő fájdalom.
- Aggódsz talán miattam? Éppen… - megnyalom a számat. Elmondhatnám neki. Másnak úgysem tudnám, Louis meg csak Louis, megértené. Sőt, talán helyeselné, és segítene költözködni. - Éppen anyával beszéltem. Eladom a lakást. Nincs értelme… nem bírok ott tovább élni. - kipislogom a könnyeket. Hálás vagyok, amiért kihozott onnan. Süt a nap, de én még mindig nem melegedtem át, mégis hogyan, ha egyenesen a szívemre rakódott a jég? Minden madárfüttyben, minden nevetésben ugyanaz visszhangzik: Mark. Mark. Mark. - Ne haragudj, amiért nem kerestelek. Egyszerűen… össze kell szednem magam.

Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptySzer. Júl. 13, 2016 2:17 pm

Thea


- Amíg nem kaptam meg a roxforti levelet, színész akartam lenni - megvonom a vállam. Az igazság persze nem ez, már nem is emlékszem, mi akartam lenni gyerekként, viszont az igazi titkom... Hát az titok. Legalábbis biztos vagyok benne, hogy ha most tálalnék, akkor mindenki jól elverne, márpedig én azért annál jobban csípem a képem. Meg azért a szavam is betartom néha.
Fogalmam sincs, hogyan beszéljek vele komolyan erről.
Szóval inkább tovább komolytalankodom. Nem mintha nem számítana a válasza - de tudom, hogy bír. A nem-re kicsit összehúzom a szemem, de amikor befejezi/kijavítja a gondolatot, újra elmosolyodom.
- Tudtam ám! - húzom ki magam elégedetten. Van még benne élet, van hát, nem változhat meg az ember gyökeresen. Csak kell neki egy dózis Cavelier és minden rendben lesz. Majd Louis bácsi felírja, de fel ám.
Az aggódásra bólintok és megvonom a vállam. Biztosan ez a halál-dolog tett ilyen érzékennyé. Meg egy kicsit bűntudatom is van, amiért nem nyaggattam többször. Ki kellett volna rángatnom, hogy most ne a legvastagabb pulcsijában mászkáljon a hőségben. Legyen inkább két dózis. Csak majd felügyelettel, nehogy túladagolás legyen a vége.
A nagy kitálalás viszont nem segít. Legszívesebben már írnám is az sms-t Markuciónak, hogy húzza ide a seggét és mentse meg a napot. Erre most mégis mit mondjak?
- Azt hiszem, megértelek... - Mázli, hogy sosem éltem együtt Markkal. Már bocsi, haver, de ha feldobtad volna a pacskert, én sem bírtam volna költözés nélkül. - Miért pont most? - kérdezek vissza, hiszen a három hónap alatt miért éppen akkor döntötte ezt el, mikor a srácnak visszajött a tudata? Olyan ez, mint valami béna spanyol szappanopera. Csak ki ne költözzön, amíg nem találkoznak. Vagy már nem is akarná újrakezdeni? Jobban izgulok, mint a srácunk, bár neki sem lesz majd könnyű.
- Szívesen segítek, ha arról van szó. - Rám mindig lehet számítani. Lehet, hogy nem vagyok a legtökéletesebb minta a földkerekségen, de azért hasznomat lehet venni. - Ha van olyasmi, amit esetleg elajándékoznál vagy eladnál... abban is. - Fogalmam sincs, hogyan viszonyuljak a baba-dologhoz, mert ez talán még a Mark-dolognál is érzékenyebb, viszont tőle függetlenül kezelendő. Úgy értem, nyilván nem lesz szüksége azokra a cuccokra és csak rosszabb lenne, ha hazavinné... De persze, ehhez dunsztom sincs.
- Semmi baj. Én is jöhettem volna - megvonom a vállam, ezt inkább a saját hibámnak gondolom, mint az övének. Ő gyászol. Én meg nem. Nekem kellett volna támogatni őt. Azért remélem, hogy majd megbocsájtja.
Addig is, igyekszem felvenni a megszokott ritmusom és hagyni a sajnálkozást. Azt hittem, könnyedén kifaggatom majd az aktuális érzéseiről Markkal kapcsolatban, de talán... mégsem.
- Képzeld, úgy néz ki, idén is a Montrose Magpise lesz a bajnok. Lassan unalmas lesz. Mondjuk, még mindig jobbak a mérkőzések, mint otthon. A franciák - mélységes sajnálatomra - még mindig nem nagyon értenek a kviddicshez. - Savanyú képet vágok. Az egyetlen csapatunk, ami be szokott jutni a Európa Bajnokságra, rózsaszínben díszeleg. Hogy várják, hogy komolyan vegye őket bárki is? Nevetséges. Nevess picit, Thea.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyCsüt. Júl. 14, 2016 1:09 pm


- Azért így is egy életművész vagy. - nem akarok gúnyos lenni, mert irigylem Louist, jobban, mint akármelyik nőt a világon, hiszen ha egy valamit el lehet mondani rólam, - nos, erősen pozitívat- az az, hogy jobban érdekel a belső, mint a külső, hiába a sűrű szemöldök, meg a fitos orr, és az ijed őzike szemek, hogy alacsony vagyok, és nincs bennem semmi kecsesség, vagy báj, de, ha szabad így fogalmaznom, ez érdekelt a legkevésbé, és most se igazán,de Louis, ő tud valamit, amit én nem: élni. Mi több: élvezni az életet. Kicsit kiábrándító.
Elmosolyodom, fáj, mert most először mosolygok igazán, és pont ő mosolyogtat meg, de azt hiszem, így van ez rendjén. - Azért nem kell elbíznod magad. És...- nem mintha így akarnék új életet kezdeni, de azt hiszem, a komfortzónámból máris kiléptem: magam mögött hagytam a sötét és kísértetiesen magányos házat. Miért is ne?- Nincs nálad egy szál?- megköszörülöm a torkomat, mintha még mindig gyerek lennék, aki titkolja a szülei előtt, hogy elvesztette a szüzességét. Vagy a pálcáját. Vagy mondjuk a józan eszét.
Nincs harag bennem, mert bár senki mást, de Louist megértem, meg én, azzal a kicsi, kihűlt szívemmel, és a nagyokos fejemmel; neki miért lett volna könnyebb velem, mint nekem vele? Kellett nekünk ez a pár hónap. Ha erőltetjük, úgyis rossz vége lesz… - Hogy? Ó. Hát… próbálkoztam, tudod? - nem, honnan is tudná, bezárkóztam, magamra csuktam az ajtót, és az ablakokat, de még az életemet is, és most itt tartok, hogy ostoba döntéseket hozok, amikről talán le kellett volna beszélni, mert mi van, ha megbánom? Persze, hogy meg fogom bánni. - De nélküle nem ugyanolyan. - kimondatlanul maradnak a szavak, függőben, mint mi ketten is: nélküle már semmisem ugyanolyan. Neki talán szükségtelen is magyaráznom. Mindkettőnk arcára rá van írva. Habár az övé mintha jóval szórakozottabb lenne… de hát Louisról beszélünk.
Megtorpanok, félrebiccentett fejjel nézek rá, tényleg komolyan mondja? Segít? Talán ő hasznát venné Mark dolgainak, ruháknak, kütyüknek, könyveknek… - Igen, ez… hát az nagyon jó lenne. - mindig megdöbbenek, mennyire jól belém lát, jobban, mint Mark, mert Louis nem szerelmes belém, és ezért nem is annyira elfogult, és igen, tapasztalatnak sincsen híján. Most először kedvem lenne megölelni.
- Főleg a… szóval ott a babakocsi is, és… nem is tudom, hülyeség volt ilyen hamar megvenni. De biztos vagyok benne, hogy mondjuk Lily tudná használni… vagyis… meg akárki más. - aki nem én vagyok. Annyira elvékonyodik a hangom, hogy már szinte sértően magas. Ujjaim a torkomra kulcsolódnak, nagyot nyelek. - Nem, nem… nem is hiszem, hogy beengedtelek volna, kicsit harapós kedvemben voltam. - felkacagok, őszintétlenül; mintha ez olyan ritkaságszámba menne, én és a harapós kedv…
- Miért, mihez értenek a franciák?- elnevetem magamat. - Természetesen rajtad kívül, aki mindenhez ért.

Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyCsüt. Júl. 14, 2016 2:35 pm

Thea

- Köszönöm - nevetek fel, amikor életművésznek titulál. Lehet benne valami. Máris nem hiába éltem.
Az, hogy ne bízzam el magam a legtöbbször ismételgetett mondtad. Louis, megiszom veled ezt, de ne bízd el magad. Louis, táncolhatunk még, de ne bízd el magad. Louis, megmutatom a szobám, de ne bízd el magad. Ezek után még csodálkoznak, ha önbizalomhiánnyal küszködök?
Nem mintha ez lenne a legérdekesebb, amit mond. Hamar túlteszem magam rajta, és megpróbálom összekaparni az állam valahonnan... Kínából.
- Tessék? Althea Morgan, te most próbára teszel engem? - Összeszűkített szemekkel nézek rá. Most kéne előadnom neki, hogy éppen leszoktam. Biztosan tudnám hihetően és viccesen nyomni, viszont, ha egy kicsit is komolyan gondolja, akkor nem viccel. Úgy értem, nagyon bölcs vagyok, szóval ha Thea rosszalkodni szeretne, akkor nem lehetek én az, aki meggátolja. Hallod, Mark, bennem nincs felelősségérzeeeet! Persze, nem fogom ennyivel kinyírni a nőd. Csak mértékkel.
Szóval a zsebembe túrok, párszor ráülhettem már a dobozra, úgyhogy nem olyan, mint új korában, de akad benne pár szál. Vegyen csak nyugodtan. Hacsak nem csapott be az előbb. Még öngyújtót is adok. feltételezem a bundapulcsiban nem tart ilyen titkos hasznos eszközöket.
Egy kicsit figyelem, hiszen ha köhögőrohamot kap, tutira lebirkózom és elveszem tőle. Talán a móka kedvéért még meg is szidom, amiért ilyen felelőtlen. De ha bírja, akkor én sem bírok ellenállni a csábításnak és a saját számba is dugok egy szállal.
A lakás eladása viszont meglep. Megértem a lépését, igazából furcsa is volt, hogy ilyen sokáig bírta ott, de mindenképpen meglep, hogy pont most akar elmenni... Talán jó ötlet volna lebeszélni róla, de nincsenek jó indokaim - persze, azon egy kivételével, amiről nem szólhatok. Elég patt helyzet.
Bólogatok. Ezellen nem tudok érvelni. Egyedül élni a közös lakásban egyszerűen szívás lehet.
Majd más módon szabotálom az eladást, amíg Mark kész nem lesz a nagy találkozásra.
Azt viszont nem hagyhatom, hogy azt higgye nem segítenék, mert de. Sőt, ha ezek után közösen döntenek majd úgy, hogy elköltöznek - teszem azt egy nagyobb lakásba, vagy csak máshová az emlékek miatt vagy tudomisén valaha költöznek -, én leszek az elsőszámú rendező.
A babakocsira is bólintok. Nem is értettem, miért vette meg, de biztosan legalább ideiglenesen elterelte a gondolatait. Persze, most csak még több fájdalmat okoz az is. Szóval megszabadulunk tőle. Ez tuti. Intézkedem.
A hangulat viszont rászorul egy kis trambulinoztatásra, így inkább ebbe ölöm a szavaim. Először azt akarom kérdezni, hogy pletykálnak-e valamit Potterékről, amiről lemaradtam, de mivel ez az egész baba-téma necces, kivágom az egészet. Nem kell. Büdös kölykök.
- Mindig harapós vagy, ha rólam van szó - világítok rá. Nem mintha sértőnek találnám, nincs egyedül a hozzáállásával. De megtűr, amiért majdnem hálás is vagyok.
Cserébe beszámolok neki a kviddics kupa várható győzteséről, de nem tüzeli fel kellőképpen a dolog. Sőt, még mer engem - a hazám tökéletes népét! - kritizálni! Hallatlan.
- Ez fájt, de hihetetlen, milyen hamar megbékítettél! - őszinte csodálat vegyül a hangomba. Tudom, hogy vannak francia-angol ellentétek a világban, hiszen nem mindig csípték az akcentusomat. De ugye, már észre sem lehet venni azt a kis raccsolást? A Bauxbatonsba csak nem járhattam, az lányoknak van! - De jó, legyen. Modern társadalom és politika? Nagy gondolkodók, mint Montesquieu? Róla te is tanultál, nem?Vaaagy... építészet? Párizs? El kell menned egyszer Párizsba, megváltozna a véleményed. Borok! Na, a borok? Az azért elég jó. Kaják. Sajt? Mondd, el tudnál képzelni csak egy napi étkezést sajt nélkül? Hát nem. Bumm. Franciák. - Felemelem a kezem, mintha csak azt akarnám jelezni, nyertem. Mert nyertem. Csak azért, mert itt élek és a nyelvüket beszélem, még van ám hazatudatom. Vagy ilyesmi. Mindegy. Van.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyPént. Júl. 15, 2016 7:21 pm


Csak bólogatok: ugyan, ugyan, mintha nem tudnád, a hajam ugrál körülöttem, első dolgom volt lenyisszantani a végét, amikor… mert magamban nem bírtam kárt tenni. Azt hiszem, a baba miatt. Nade, nekem nincs szerencsém…
Könnyedén lépek a balerinacipőmben, meglepődöm, hogy az van rajtam, mintha mamuszba bújtam volna reggel, de… de kiesnek percek, órák, napszakok… könnyedén, mert Louis mellett az ember nem teheti meg, hogy fanyar-savanyú képet vág, nem teheti meg, hogy ne mosolyogjon legalább egy kicsit, még ha őszintétlenül is, nem tehet úgy, mintha egyedül szenvedne, még ha így is érzi. Se Mark. Se baba. Én maradtam, egyedül, mint a kisujjam meg Louis, aki a kisujjam körme alá szorul szálka. Azért kedvelem. A reggeli napfényben sokkal szerethetőbb, mint a Szárnyas Vadkan füstös-sötét levegőjében. Emberibb. Megfoghatóbb. Közelibb. - Most éppen nem. - kicsit sürgetem, adja már azt a szálat, mielőtt meggondolnám magamat, mutató- és középső ujjam közé csippentem a kissé megrongyolódott cigarettát, és ügyetlenül manőverezve gyújtom meg, na, tessék, már csak ezért nem tudnék rászokni, mindig harcolni az elemekkel. Köhögve fújom ki az első adag füstöt, aztán már szinte jól is érzem magam. Lehetne ez a mi kis közös pillanatunk. Koca-dohányosként azt füllenteném Marknak, hogy csak leugrom tejért, vagy óvszerért, közben meg Loius-zal koccannék a háztömb mellett a fánál, amire csak azért nem mászunk fel, mert már „öregek” vagyunk, kibeszélnénk Markot, tréfásan-kedvesen, aztán meg csak pöfékelnénk, és emlékeznénk. Így is lehetne.
Megnyalom a számat. Keserű a dohánytól, de jól esik, jobban, mint az elmúlt hetekben bármi. - Elcsesztem. - mondom, együtt a füsttel, eleresztem, lehamuzok, levegőt veszek, és nagyon igyekszem, hogy ne vékonyodjon el a hangom. Markkal, igen, mert nem mondtam neki többször, hogy szeretem, hogy vigyázzon magára, és úgy egyébként is, hogy köszönöm és kérem, hálás vagyok, és a baba… igen, még ennyit sem tudtam jól csinálni. Az egyetlen dolgot, ami belőle maradt nekem. Még ezt sem.
Az égre pillantok, gyűlölködve, megvetően, bassza meg mindenki. - Meglepődtél?- most éppen nem. Most éppen meg tudnám ölelni, és igen, belezokogni a vállába, taknyos-nyálas nyomot hagyva rajta. - Bumm!- nevetek fel, kicsit hátra is vetem a fejemet. Jól esik. És közben iszonyatosan szégyellem magamat. Nem szabad jól éreznem magamat. Soha többé.- Na és a guillotine? Meg Napóleon? És a sütemények? Marie Antoinette? Párizs! Nagyon szívesen elmennék oda. És a zenék… meg a Szajna…

Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptySzomb. Júl. 16, 2016 12:56 pm

Thea

Makacs a lányka, bár furcsállom a pálfordulást, de nem ellenkezem vele. Tudom én, hogy egy kis kontrollált lég- és füstvétel mennyit tud segíteni az ember kedvén. Nem sokat, de azért egyben tart. Néha csak erre van szükség, hogy egy kicsit ne gondoljunk másra. A füst könnyű és elszáll, mintha minden más is elszállhatna, és ha az egyik szál véget ér, még mindig ott van a másik ígérete. Nincs ebben semmi rossz. Szálról szálra vagy napról napra, teljesen mindegy már.
Először köhög, aggódom picit, de nem ijed meg, nem is akarja abbahagyni, és nem köhög tovább, szóval megnyugszom. Vagyis, megnyugszom, amíg az én adagom is megérkezik. Nem is tudom, hol kaptam rá és miért, de nagyon jónak éreztem magam tőle. Azóta meg... én vagyok. Így vagyok én.
Először nem értem, mit cseszett el, talán köze sincs ahhoz, amiről beszéltünk. Talán csak általában mondja, talán a piszkálódásunkra mondja, talán közben valamire gondol... vagy valakire.
- Dehogy. Nem rontottál el semmit. Te biztosan nem. - Én vagyok, aki folyamatosan hazudik, pedig talán őt is megmenthettem volna, talán a babát is megmenthettem volna, ha csak elmondom neki. Ha én hozok egy döntést, és inkább a Cavelier családnál húzom ki a gyufát, mint Theát látom így... Ha legalább vele megosztottam volna a titkot még nekem is könnyebb lett volna. De már mindegy. Már meghoztuk a magunk döntéseit, már semmit sem lehet visszacsinálni. - Ne emészd magad ezen tovább... - Nem mintha lenne ennél jobb tanácsom. Vagy bármilyen tanácsom általában.
Inkább rizsázós vagyok, így terelem el az emberek figyelmét az egyébként fontos dolgokról. Beválik. Többnyire. Csak szerencse, hogy most is, kicsit féltem, hogy annyira rossz lesz a helyzet, hogy nem, de simán. Meg is nevettet, ő is nevet, én pedig megnyugszom. Majd mondok pár viccet Marknak, amit elmesélhet neki, és ha már nevetnek, onnantól minden sínen lesz. Ez a titkom. Ha valaki nem tudná.
Olyan lelkesen bólogatok a felsorolásra, mintha csak kutya lennék, akinek a fülét vakargatja. Bizony bizony, ez mind csupa szuper francia cucc, imádnivalóak, egész világon híresek, és én onnan jövök!
- Ezek mellett már igazán nem csoda, ha a kviddicsre nem marad idejük, de azért mégiscsak rosszul tud esni a francia ember fiának, ha mindig ugyanaz az ország győz. - Na jó, nem mindig, de a Királyság elég mázlis, hogy a legrégebbi kviddicsezők mind benne élnek. Csak mázli.
- Szerinted tudnék gondoskodni egy kutyáról? - A hirtelen témaváltásban semmi furcsa nincs, a komoly pillantásomban sem, de közben azért igyekszem nem az arcába fújni a füstöt. - Apám szerint az első héten megszökne - magyarázom meg a kérdés feltevésének okát. Fogalmam sincs, miért beszélek erről, egyébként.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyPént. Júl. 22, 2016 10:05 am



Tökéletesen szarul érzem magam. Olyan ez, mint a terhesség első pár hete, pontosabban még most is benne lennék ebben a pár hétben; az émelygést most mégis hálásan fogadom, mert én nem vagyok olyan lány, aki csak azért cigizik, hogy menő legyen, hogy hozzáérhessen a kínáló ujjaihoz, és szégyenlősen süsse le a szemét, netalán kuncogjon is, nem, én egyszerű ember vagyok a magam bonyolultságával: kell valami, ami megnyugtat. Aztán majd fintorgok, mert keserű a szám, és büdösek az ujjaim, és abban a pillanatban, ahogy hazaérek le fogok zuhanyozni, hogy eltüntessem a nyomokat. Mintha ugyan valaki megfedne érte.
- Neked volt igazad. Tudod? Utáltalak érte, de igazad volt. Én… rossz választás vagyok. Voltam.- helyesbítek, gondolom, az életem innentől kezdve helyesbítések sorozata lesz, ahol a jelen idő egyenlő a múlttal és ahol a Mark nevet soha többé nem ejtem ki anélkül, hogy meg ne állna a szívem. - Szóval, azt hiszem, tartozok egy bocsánatkéréssel. Mert jó barát vagy, Louis. Sokkal jobb, mint én barátnő. - őszinte mosolyt vetek rá, talán az elsőt életünkben, amit nem alkohol itat át; kicsit félszegen lapogatom meg a vállát, nesze neked, ez a srác is csont és bőr. Szóljak rá? Hívjam meg egy vacsorára? Egyáltalán mit kellene nekünk kezdeni egymással? Hirtelen érezzünk felelősséget a másikért? Talán igen. Talán nem.
Mély levegőt veszek, aztán a füsttel együtt kifújom. - Jó. - de még fogom, hogyne tenném ezt, amíg majd végtelenül üressé nem válok, és közönyössé a világgal szemben, ahol mű lesz minden cselekedetem és mesterkélt, mert arra fogok figyelni, nehogy még egyszer megtörténjen velem bármi is.
Elszigeteltség. Jó móka.
- Mi van ebben, szegfű?- kérdezem, és lenyalom az ajkamról az édeskés ízt. A drága Louis-ról még a végén kiderül, hogy egy igazi ínyenc. - Tudod, szerintem az egész meg van bundázva. Nem lehet valaki folyamatosan győztes, nem?- kérdezem. Nem értek a sportokhoz, de az élethez… talán egy kicsivel jobban, és remekül eligazodok az igazságtalanság bugyraiban. - Ö….ööö. - a hirtelen témaváltás kizökkent, előbb slukkolok, - mélyet, fájdalmasan szúrósat- aztán felnevetek. Kutya. Milyen egyszerű megoldás mindenre! - Még mindig az apukádra hallgatsz?- kérdezem kissé gúnyosan, de remélem, érti, hogy csak viccelek – én, a mókamester-, én, aki haza akar költözni. - Minden csak akarás kérdése. Louis, ha hiszed, ha nem, te elég sok mindenkiről gondoskodsz és észre sem veszed. A kutya remek ötlet.

Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyCsüt. Júl. 28, 2016 12:12 pm

Thea

Nagyon bánt. Középső Deveroux-gyerek nem sokat szenved a bűntudattól, de most nagyon bánt, hogy miattam (is) ki kell magát javítania. Ki tudja, mióta csinálja ezt? Mármint, persze, három hónapja. Én is ezt csinálom, de közben tudom, hogy hazudok, miközben ő próbálja megszokni az új valóságát. Nehéz elvonatkoztatni tőle, hogy ez az egész az én hibám. Legalábbis én megváltoztathattam volna. Nem lett volna szabad egyedül hagynom. Jobb lesz, ha nem hazudok többet. Ilyen nagyot.
Nem ostorozhatja magát, ha én sem!
- Féltékeny voltam, Thea - felröhögök és nagyot szívok a cigimből. - Sok barátom volt és úgy éreztem, elveszed tőlem a kedvencemet. - Mintha csak játékokról lenne szó, pedig tényleg ez az igazság. Egy szerelmes Mark csak egy szerelmes Theával akar lenni. Nem csajozik a régi haverjával, mert kapcsolata van. Inkább vele van. Ami tök normális, ha az ember olyan életet akar. - Utáltalak. De nem voltál rossz választás. Ha már én nem lehetek a barátnője. - Elvigyorodok, annyira sosem leszünk jóban, Cavelier. - Te pedig a legjobb voltál mind közül. Legalábbis szerintem. A többitől meg tudtam szabadulni. - Alias előfordult, hogy lecsaptam őket Markucio kezéről, amiért néha ő is lecsapott engem, de legalább rendben voltunk. Ez van, ha mardekáros a haverod. Vállalta. Kibírta.
- És tényleg nem vagy borzasztó. Sőt. - Megvonom a vállam. - Sajnálom, hogy elrontottam néhány randitokat, de legalább erre rájöttem. - Életem vallomásai. De való igaz, hogy nem akarok többé rosszban lenni Theával. Sosem leszünk nyíltan puszipajtások, mert mi nem olyanok vagyunk, de most, most tudunk beszélgetni rendesen. Máskor is ment már és menni is fog még - ha valaha megbocsájt nekünk, a Mouis Teamnek. Hiányzik, hogy vajsörbe fojtsam a bánatom, amíg ők turbékolnak.
Mindent el kéne engednünk, ahogy a füst is lelép. Kivéve persze Markot, ő még maradjon egy kicsit a helyén Thea életében, különben nagy gáz lesz.
- Öööö... - Szegfű? Az is valami gyógynövény? A zsebembe nyúlok a dobozért, és igyekszem róla kideríteni Theának a helyes választ, azonban az semmi ilyesmiről nem számol be. Megvakarom a homlokom, aztán a dobozba is belekukucskálok, így fedezem fel, hogy nem minden szál egyforma. - Ó, hogy az! Van pár szál, amit nem vettem, hanem.. amolyan csere biznisz volt az egyik barátnőmmel. Úgy értem, barátommal. Aki lány. Nem olyan barátnő. - Vágok egy fintort, a monogámia csúnya népbetegség, csak a szerencsének és a furfangos eszemnek köszönhető, hogy engem nem kínoz.
- Nem lehetne. Mégis van, akinek bejön az élet. - Aztán vagyunk mi. A halott, az özvegy meg a hazug. Totál jó könyvet lehetne írni ilyen címmel. Majd ha lecsillapodnak a kedélyek, velük is megosztom. Egyszer talán majd tudnak rajta nevetni.
Hirtelen váltok a kutya-témára, mert nem akarok csendben maradni, ez meg talán olyasmi, amiben lehet értékes véleménye. Persze, az első megnyilvánulásán jót nevetek. Kicsit keserűen, de azért elég jót.
- Merlin mentsem meg attól! Kérdés nélkül elmondja a véleményét. - Elhúzom a számat, nem is kellene tudnia róla, ha a húgom nem kotyogja ki neki. Persze, nem vagyok dühös, csak na. - És elbizonytalanít vele. - Bárhányszor jutunk oda, hogy szégyent hozok a nevére, egy kicsit mindig elhiszem. De ez van. Egy pozitív ellenvélemény és rendben lesz a napom.
- Komolyan? - Oké. Meglep. Értem én, hogy most beszéltük meg, hogy igazából nem vagyunk ellenségek, de ettől függetlenül még nem változtam meg. Nem vagyok túl felelősségteljes. Mégis azt mondja, hogy képes vagyok rá? Egy kutya azért nagy dolog. (Thesztrált is szívesen tartanék, csak azt nem látom. Azért meg inkább éljen Mark, mint hogy lássam. Szóval kutya.) Szeretném elmondani neki, hogy a pasijával mennyire eltérő véleményen vannak - még ha Cavelier elég ideges volt is, mikor felvetettem neki a témát -, de bölcsen hallgatok. - Rendben. Köszi. Van az utcánkban egy kóbor kutya, arra gondoltam, hazaviszem. - Mit nekem egy fenevad. Csak egy Stupor és már szundizik is.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptySzomb. Aug. 06, 2016 6:59 pm


Sosem beszéltünk még ennyit. És ilyen őszintén. Ami azt illeti Louis soha nem ártott nekem, legalábbis nem úgy, hogy az bárki más számára észrevehető, érzékelhető legyen; én sem maradtam alul, - érdekes, hogy vele szemben micsoda vehemenciával viseltettem mindig is- burkolt célzások, elejtett félszavak, horkantások, szemforgatás, ez volt a mi nem olyan látványos csatánk, amit annak ellenére vívtunk, hogy mind a ketten ígéretet tettünk Marknak, mi nem, mi soha, mi mindent megteszünk, hogy jól kijöjjünk a másikkal, de tudjátok, hogy van ez, ha erőlteted, annál rosszabb, és mi fogcsikorgatva viseltük el egymást, mert soha nem állítottuk volna választás elé Markot.
- Nem vettem észre, hogy elveszem tőled. - motyogom, nem azért, mert szégyellem magamat, egyszerűen csak azért, mert megint itt az a rohadt múlt idő; óvatosan hadonászva a cigarettával megigazítom a melltartóm pántját, ami minduntalan le-lecsúszik a vállaimról. - Sosem róttam fel neki, ha veled akart lenni. Megtanultam osztozkodni rajta, még ha… még ha nem is mindig tetszett. - Mark ilyen. Mindenki akar belőle, és én nem vettem észre, hogy nekem jutott a legtöbb, úgy érzem, hogy nem becsültem meg eléggé, amikor még lehetett volna.
- Örülök, hogy olyan barátai voltak, mint te. - inkább, mint az olyanok, mint Rita, akik mindannak ellenére, hogy lányok, - értelmes, intelligens lányok- sosem kedvelt, sőt, ami azt illeti mindig úgy nézett rám, mintha én lennék az élete megkeserítője, még a vak is látta, hogyan érez Mark iránt, mindenki tudta, és úgy tettünk, mintha nem lenne ott, mintha nem lenne jelentősége, és tessék, én inkább voltam féltékeny Louisra, mint egy valós fenyegetésre. Mosolyogva pillantok rá. Újabb múlt idő, de ez most először tölt el jó érzéssel. - Egyszóval én vagyok az első és gondolom egyetlen, aki egy fikarcnyi érdeklődést sem mutat feléd. - elnevetem magam, kicsit rekedtes, kicsit száraz ez a nevetés, füstöt köhögök fel vele. Íme Louis, az ősellenségem, aki megnevettet. - Persze, ha te mondod… - megforgatom a szememet. Legyintek: ugorjunk.- Összesen huszonhat randit rontottál el. De nem bánom. Mert tudod… értem soha, de soha nem fog úgy harcolni senki, mint ahogy mi tettük Markért. - könnyes lesz a szemem, nem újdonság, csoda, hogy eddig kibírtam, majd a füstre fogom. Megköszörülöm a torkomat.
- Köszönöm, hogy elmondtad ezeket… és, hogy én is elmondhattam. Tudom, másképpen sosem került volna ez szóba közöttünk, de tényleg hálás vagyok, Louis. - és még teszem azt meg is ölelném, ha lenne hozzá elég bátorságom. De nem akarok nekirontani, ráadásul tudom, hogy akkor elsírnám magamat. Remek kezdés lenne.
- Szegfűszeg. Tudod… fogfájásra is nagyon jó, és tartósítja a gyümölcsöket… meg, ezek szerint dohányba is sodorják. - teszem még hozzá látván a kutatómunkáját, fel-le emelgetem a szemöldökömet, mindent-tudó kifejezés ül ki a vonásaimra. - Aha. Louis. Ismerlek. Neked nincsenek női származású barátnőid. - kivéve engem. Mármint, ha egyáltalán nevezhetem magunkat barátoknak. Azt hiszem. Jó lenne. Szeretném. - Hidd el, hogyha egyszer szembejön veled az igazi, te leszel az első, aki segget csinál a szájából. - mert szerinte a monogámia népbetegség. Csak várjuk ki, kisapám…
- Ja. Van olyan. - csak nem mi vagyunk azok. Habár… ha vissza akarnék térni a régi optimista Thea-hoz, azt mondanám, hogy itt van Louis. Az is valami. - Te is ilyen vagy. - elnyomom a csikket, a nadrágomba törlöm a kezemet, mintha az segítene eltüntetni a dohány keserű szagát az ujjaimról. Jól esne egy kávé, de nem akarom az idejét rabolni, úgyhogy nem említem meg. - Nézd, te másképp vélekedsz magadról… de vannak pillanatok, amikor úgy viselkedsz, ahogy egy érett, felnőtt férfi tenné. Itt van mindjárt ez a mostani is. Azért nézd meg, nincs-e rajta nyakörv, nem szeretném, ha beperelne egy dühös anyuka, mert az ötéves kis Poppy elvesztette Brúnókát. És komolyan mondom, nehogy egy stuporral fogd be! Inkább… izé, inkább segítek, jó? - csücsörítve mérem végig. Összehúzott szemekkel, néha sóhajtozva és a fejemet csóválva. - Egy kutya eszik. Csomót. És aludnia is kell valahol. És sétáltatni kell vinni… ezekkel tisztában vagy, ugye?-

Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptySzomb. Aug. 20, 2016 3:52 pm

Thea


Mosolyogva megrázom a fejem. Pont ez a lényeg! - Nem vetted el tőlem. Jót tettél neki, csak még nem láttam az elején. - Én akartam elvenni. De én komolyan akartam, mert ilyen vagyok. Imádok nyerni, imádom, ha engem választanak, nem is nagyon érdekel, mit nyerek és veszítek, csak egy újabb csatát... Tudom, hogy ilyen vagyok. Már sajnálom, hogy vele is ilyen voltam, de azt nem, hogy közben megkedveltem. Megkedveltem, amiért nem adta fel, amiért mindig rámnyújtotta a nyelvét, amikor én maradtam alul. Megtaláltam a méltó vetélytársam és már nem is akarok versenyezni vele. Nem komolyan, csak ahogy régen is.
Egy pillanatra meglepődöm, hogy örül nekem, mármint, hogy Mark barátja vagyok, ez furcsa, hiszen senki sem kedvelt. Soha. A mardekáros srác csupa rosszba csábította mindenki kedvencét, a mindig kedves újságosfiút.
- Nincs mit, szívesen melegítettem be neked. - Ellenállóbb és makacsabb lett, hála nekem. Remélem, ez ki fog tartani akkor is, mikor Thea dühös lesz a hazugságaink miatt. Csak makacsul, Mark, semmi meghátrálás!
- Egy fikarcnyit sem? - Felnevetek. - Ez azért fájt. - De nagy szerencse is. Különben úgysem maradt volna meg a hármasunk, hamar kidobtak volna. Tudom ám, hogy milyen átkos dolog a szerelem!
A randis vonal vicces, nevetnünk kellene (habár a huszonhat nevetségesen kevésnek hangzik), mégis valami rosszat hoz ki belőle. Nem lenne szabad egyedül hagyni, ha ezt mindennel meg tudja csinálni. Bármiből kihozni a negatív részeket... Elhiszem, hogy nem nehéz, ha ennyire szomorú és elkeseredett, de nem lenne szabad ilyen könnyen adnia magát.
Mukkanni sem tudok, már hálálkodik a beszélgetésért, mikor nem kellene, hiszen ez nekem is jó. A bűntudatom egyszerre növekszik és enged, de legalább közben kibeszélhetjük a csúnya múltunkat és talán később jobb lesz majd.
- Egyszer biztosan sor került volna rá... Mondjuk akkor egy üveg tequila segített volna. - Így meg Mark halála. Basszus. Csúnya gondolat, remélem, Theát elkerüli.
A szegfűszegről nem sokat tudok neki mondani, bár eszembe jut egy lány, aki biztosan tudna, és eljár a szám is. Nem értem, miért csinál ekkora ügyet a dologból.
- Hah, téves! Kérlekszépen, nekem kettő is van. - Kihúzom magam, mintha csak Olimpiát nyertem volna vagy ilyesmi. - Veled együtt. De a kettő azért már nem rossz, ha ismersz. - Sajnos több is lehetne, ha nem rontottam volna mindig el, de nagyon nehéz együttélni a csábítással.
Úgy tűnik, nem sikerül meggyőznöm, mert még csúnyábbakat mond, egyenesen megbotránkozok, hogy nekem hosszútávon nőm legyen, akit igazinak hívok?! Makkanni sem tudok, úgyhogy inkább ráöltöm a nyelvem. Nyilván az elsők között lesz, akik majd tudnak róla. Hah. Aljas rágalom.
Keserédes témáink között elejt egy megjegyzést, amin muszáj felnevetnem. Sajnos rosszul sül el, mert inkább lesz keserű, mint boldog, de most úgy érzem, talán már elég jóban vagyunk ehhez is.
- Hát azt nem mondanám. - Nekem jönne be az élet? A családom nem lát szívesen, egyedül vagyok, mint a kisujjam, az összes valaha volt barátom háborút vív egymás ellen, miközben veszekednem és hazudnom kell mindenkinek, aki fontos nekem. Őrlő mókuskerékben vagyok, és alig várom, hogy valaki megmentsen. Persze, én képes vagyok mindenről megfeledkezni és elinni a heti fizetésem, alkalmi társaságot keresni és jólérezni magam egy-egy estére - de ez nem tesz még nyomorultabbá mások szemében?
Az egyből jobb kedvre derít, hogy támogat a kutya ügyben, és hogy szerinte is akadnak érett pillanataim. Alakulok, mire harminc leszek, már megkaphatom a nagykorúságot igazoló papírt. Vagy ilyesmi. Az azonban meglep, hogy ilyen lelkiismeretesen próbál magabiztossá tenni, miközben félt engem is és a kutyát is. Biztos vagyok benne, hogy szüksége lenne egy kis figyelemelterelésre, így remeknek hangzik a segítség ötlete.
- Oké. Bár nem tudom, mi bajod a stuporral, hatásos lenne. - Megvonom a vállam. Ha bármilyen Poppy keresné is Brúnókát, az annyira nem hatna meg, ha pedig segít is, akkor ez biztosan nem fordulhat majd elő.
- Persze, anyuuu! - Lebiggyesztem az ajkam, mintha tényleg csak kioktatott kisfiú lennék. - Van lakásom, fizetésem, néha pedig enni is szoktam venni. Nem olyan nagy az a dög, hogy kizabáljon a vagyonomból. Sétálni pedig engem is le kell vinni úgyis. - Ez már igaz. Nem lesz gond. Fel is villanyozódok a nagy tervektől. - Hívjam akkor Brúnónak?
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyHétf. Aug. 22, 2016 8:45 am


Felhorkantok. Felengedek. Annyira emberi, annyira szokatlan ez a hang, hogy a szám elé kell kapnom a kezemet, mintha még több akarna előbukkanni onnan. - Tényleg jót tettem neki?- kérdezem bizonytalanul, mert ebben mindig is bizonytalan voltam, hogy nem-e csak azért maradt-ragadt mellettem, mert sajnált? Mert félt attól, hogy engem nem lehet egyedül hagyni? Tudom én, mit pusmogtak-pusmognak a hátam mögött, a lány, akit elraboltak, az áldozat, a szenvedő, a mártír, pedig én nem, nem is vagyok ilyen, és mi van, ha mégis? Talán rátámaszkodtam Markra, és szinte már ráerőszakoltam magamat a gyengeségemmel. Keserű, magányos gondolatok ezek. Nem szabadna ezzel megcsúfolnom Mark emlékét, de tehetetlen vagyok, hagyom, hadd kavarogjanak a rossz, méltatlan gondolatok, érzések is a fejemben, hátha így ki tud tisztulni.
Elnevetem magamat. - Sajnálom, hogy nem akartam jobban. Kettőnket, Mark miatt. Vagy hát… nem is miatta. Miattam. Talán akkor nem így kellene...- most összebarátkozni. Bevallhatnám neki, hogy nagyobb szükségem van rá, mint akárki másra. Mert ő tényleg ismerte Markot, és talán ahhoz mindig is túlságosan férfi lesz, hogy kimondja, de szerette is, és ezért mindig hálás leszek neki. Csak hát… nem akarok teljes mértékben rá támaszkodni. Egyedül kell végigcsinálnom.
- Szerintem túl fogod élni.- nevetésem mosollyá szelídül. - Na, jó… azt hiszem, hogy kezd feletted is szétterjedni a sötét fellegem. - oldani próbálom a feszültséget, amit akarva-akaratlanul generálok, remélem, elnézi nekem, napok óta nem beszéltem senkivel az anyámon kívül, nem mintha éppen Louis ne lenne tisztában ezekkel a dolgokkal. - Egész héten arra gondoltam, hogy le kellene részegednem. - de nem jutottam annál tovább, hogy vettem magamnak egy üveg vodkát, és letettem a pultra, mint valami áldozati szobrot. Nem megy ez nekem. Felszalad a szemöldököm. Meg is torpanok, körbenézek, mintha arra várnék, hogy valaki készít erről a történelmi pillanatról egy fotót is. - Bah! Ki? Ki az? - komolyan, ki a másik? Ki az, aki barátkozik Louis Deveroux-val? Rajtam kívül? Önszántából? Na, ez gonosz-gonosz. - Ismerem? De most komolyan… - úgy kapok a megjegyzése után – ami gondolom még csak nem is szándékos-, mintha ki lennék éhezve erre, de örülök, hogy végre elterelhetem a gondolataimat Markról és a babáról.
- Akkor már barátok vagyunk? - egy pillanatra megszorítom a kezét, tényleg csak egy pillanat, nem is kezét, inkább a könyökét, alig érezhető valami. Nem hasonlít Mark kezére. Persze, már soha, semmi nem fog rá emlékeztetni… - Hé. De van esélyed arra, hogy jobbá tedd. Nem hagylak leesni. Persze, ez csak azért lehet így, mert elég kis cingár vagy...- képtelen vagyok sokáig komolynak maradni. Akkor az egész, nos igazivá válik, és jobb így, mintha valami csövön keresztül nézném magunkat, és nem közvetlen közelről. Felelősséggel tartozom érte. Igen.
- Nem mondtam, hogy ne lenne hatásos, de szerintem illegális is. Figyelj… vannak ezek a kutyaiskolák, szerintem meg kell tanulnotok egymást, tudod… iratkozz be egybe, azt mondom. Elkísérlek, ha gondolod, úgysincs hát… más dolgom. És szeretem a kutyákat, és talán elég sokszor rántana magával a pórázon, hogy megérje nézni. - ó, mégis csak ráerőszakolom magamat. Visszafogom a lelkesedésemet. Szánalmas vagyok. Nekem nem is szabadna többet örülnöm. Mosolyognom. Nem tudom, mit kell tennem Mark nélkül. Az „anyura” összerezzenek, de csak alig láthatóan. - Aha, hát… - végigmérem.- Ha te mondod. - oldalra biccentem a fejemet. - Ha fiú, akkor persze… akár. De ha lány, akkor inkább ne.

Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyHétf. Aug. 22, 2016 1:38 pm

Thea

- Tényleg. Ne törődj a sok idiótával, mindegyik csak szeretné annyira ismerni Markot, mint én. - Elvigyorodok, és még rá is kacsintok a lányra. Ha valamire büszke lehetek ebben az életben, ugyebár... - Évekig epekedett utánad, és az sokkal rosszabb volt, mint mikor már együtt voltatok. - Hősszerelmes Mark tud nagyon elviselhetetlenül viselkedni. De végre megszerezte a lányt és kisütött a nap felette. Bár az igaz, hogy így néha nekem kellett Ritára vigyázni, de utólag igenis megérte az áldozatot. Na meg akkor is tudta, hogyan fizessen le... De ez már régi nóta.
- Szerintem felejtsd el. Mármint, hogy milyen hülyén kezeltük egymást, mert már régen volt és... Hát igazából tökmindegy, hogyan jutunk erre a következtetésre. Most már csak előre! - Kiáltok talán egy kicsit túl lelkesen, de talán kiröhög és elszáll a gond. - Vagy ilyesmi. Nem haragszom és elhiszem, hogy te sem. Szent a béka és kerek a virág. - Létezik ember, aki több hülyeséget beszél nálam?
- Azért ne gondold, hogy az ilyen könnyű. - Makacs vagyok. Makacsul ragaszkodom a felhőtlen kedvemhez, és talán ez az egyetlen, amiért még élek. A legfontosabb az életemben, hogy ez megmaradjon, bár az emberek nem értik, miért. Igazából én sem, de kell a motiváció. Mark hős akar lenni, Thea pedig éppen cél nélkül van és nézzük csak meg... Az egyik hírben halott, a másik pedig gyötri magát, egyedül én vagyok egészben - legalábbis a szemek előtt. Színésznek kellett volna lennem.
- És azután? Gondolni sosem elég. - Megszólalt a bölcs, és milyen jól mondja. - Ki kellene mozdulnod. Vagy áthívni valakit. Potterné biztosan szívesen jönne, vagy valami régi barát... - A nevek kavarognak a fejemben, de hirtelen egy sem ugrik a nyelvemre. - Csajosan sírnátok valami romcsi filmen, közben lehetnétek részegek is. Az nálatok mindent megold, nem? - A pasik ugyanezért mennek el kocsmázni. A filmek nem nekünk valók. - Na meg persze én is kapható vagyok egy görbe estére, bár nem biztos, hogy az én társaságomra vágynál. - Persze, csak viccelek, remek társaság lennék és biztosan tudnék egy estére hűséges maradni a társaságomhoz. Nem vagyok olyan elcseszett, mint gyakran tűnik.
Habár szeretném úgy szívni a cigimet, hogy ne tudjak tőle szóhoz jutni, ez lehetetlennek tűnik. Nem értem, miért lett ilyen heves attól, hogy vannak barátaim. Akik lányok. Nem nagy ügy.
- Nem hiszem, alattunk járt. - Na meg ugyan ki izgatná magát különösképpen? Bones csöndes kis hugrás volt. - Talán csak nem lettél mégis féltékeny? - Annak ellenére, hogy nem érdeklem, úgy cseppet sem, és a többi. Persze, a következő kérdésén szélesen elmosolyodom. - Asszem mondhatod így is.
Amellett, hogy azt szeretném, mindenki gondtalannak higgyek, a barátaim tudják, hogy nem vagyok az. Thea is tudja. Mark biztosan kotyogott neki valamit, miután bunkó voltam, hogy a rossz háttér vagy tudomisén, és nem is hibáztatom miatta. Sőt, csodálkoznék, ha nem tett volna ilyesmit.
- Tudtam, hogy még meg lesz az előnye - mármint, cingárnak maradni. - Kösz - fűzöm még hozzá, mert azt hiszem, az ígéret a vicctől eltekintve még valódi. Számíthatunk egymásra, mint a barátok. Érdekes belegondolni, de egyáltalán nem lehetetlen.
A kutyatéma láthatóan löketet ad neki, én is pont ezért szeretném. Kell valami, amivel elmehetnek a mindennapjaim, amiről szólhat, ami lefoglal, ami segít, amitől lesz mindig értelme. Mark halála biztosított róla, hogy ezekben az időkben sajnos bárki elhullhat. Én is. Ő is. Igazából. Azt pedig nehezen viselném.
- Aha, suliba. Menjek megint suliba? Szerettem meg minden, de talán egy kutyával egyedül is elboldogulok. Járjál vele te tanulni. - Megvonom a vállam, olyan hülyén hangzik ez a kutyatanoda dolog. Bár biztos nem hülyeség igazából, és persze, el fog rántani. Még ha nem is nagy. Cingár gyerek vagyok. Köszi, Thea, most elbizonytalanítottál.
- Nem mintha veled nehezebb dolga lenne. - Komisz képet vágok, mert azért aggasztó, hogy lefogyott. Mármint, ő lefogyott, mert én mindig is így néztem ki, én nem aggasztok senkit, de Thea, ő nem jó így. Talán ha BuksiBrúnó megmutatja neki, majd átgondolja a dolgot és tesz magáért valamit.
- Na látod! Apám se hisz nekem. Most te is kételkedsz. Mi lesz szerencsétlen döggel, ha tényleg nem tudom majd etetni? Csöveljünk nálad? - Szerencsére nem ilyen súlyos a dolog, aggodalomra semmi ok, csupán nem értem, miért nem hisz bennem senki egy kicsit. Csak egy kutyáról van szó. Biztos nem fogom éheztetni.
- Lehet, hogy valami frappáns név kéne neki, nem is ilyen tucat. - Még valami Poppy az utcán éppen eltalálja a nevét és magával csalogatja, el tőlem. Hát azt csak nem hagyhatom.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyHétf. Aug. 22, 2016 5:18 pm




Mosolygósan fintorgok. Valahogy természetesnek tűnik, hogy most ezt hallom Louis-tól, pedig azt hittem, ő jelenti majd az egyetlen akadályt kettőnk között, de nem, voltaképpen ő egyáltalán nem jelentett akadályt, hiszen nem ugyanazt a szerepet akartuk betölteni Mark életében. - Csak… még ez is kevés volt, ami belőle jutott. - holott egész régen együtt vagyunk, a fiatalságunkhoz mérten régen, és tessék, ez a pár év most mindent jelent, pedig annyi minden volt még előttünk…
- Nem is epekedett. Nem vagyok olyan nagy szám.- legyintek nevetős szemekkel, mert mindig is úgy gondoltam, hogy olyan jelentéktelen vagyok, láthatatlan, és Mark… na, őt mindig körülvették, olyan volt, mint a Nap, mi meg a kisbolygói, és sokáig nem akartam elhinni, hogy vagyok olyan szerencsés, hogy pont engem vett észre. - Jól van, te kis szószék. Köszi. Mármint… azt hittem, hogy ennyi volt. Hogy majd eltűnsz te is… vagy én tűntem el? Mindegy. Figyelj, tudom, nem úgy nézek ki, mint aki alkalmas rá, de ha bármiben szükséged van rám… akkor izé… itt leszek. Valahol.- éppen Louis tud a költözésről, - jut eszembe-, Louis tud mindenről, mert ő volt az első, akihez fordulhattam, és nem utasított el, hanem végighallgatott, sőt, segített, nem csak úgy tett, mint aki akar, nem csak felajánlotta, mint valami nemes gesztust, hogy enyhítse a saját lelkiismeretét, hanem tényleg-tényleg itt van.
- Nem gondolom. - felelem, lesütöm a szemeimet, most még hatalmas késztetést érzek arra, hogy visszahúzódjam a csigaházamba, az elefántcsonttornyomba, de azért lássuk be, nem akarom ilyen könnyen feladni. - Mindannyiunknak másképp nehéz.- tudom, Louis szeret versenyezni, de ez most nem erről szól, nem szólhat erről. - Öhm… mit is mondjak, most igazán nem engedhetem meg magamnak a züllést. - rántom meg a vállamat, habár talán ellentétes nézeteink vannak a gyászolás szakaszairól, de én nem szeretnék olyan lány lenni, aki keres magának valami hóbortot, szokást, amibe beleölheti a fájdalmát. Nem tudom, Mark mit szeretne. Talán megpróbálhatnék olyan jó emberré válni, mint amilyen volt. Mint amilyenné ő tett. - Persze, meg egy kis csoki… - megforgatom a szememet. - Szerinted nem zavarnám vele? Mármint, azért mégis csak… fontos dolgai vannak. - fontosabbak, mint nekem. Jobbra-balra rázom a fejemet. - Jó. Nem lenne fura? - nem mintha hirtelen romantikus érzelmeket táplálnék iránta. Nem, az sosem fordulhat elő, csak éppen soha nem maradtunk egy társaságban, ha nem volt benne Mark. - Ki vagyok éhezve valamire, ami jó. Ez jó dolog, nem? Ha van egy lány az életedben, aki nem én vagyok, mert én nem számítok. - mondom nagy komolyan. - Kitértél a válasz alól, Deveroux, ergó, ez valami más. Más.- ismétlem meg nagyokosan.
Kiseprek pár tincset a hajamból. - Na. Szívesen. - kedvem lenne vele kezet rázni, vagy valami ilyesmi, de inkább annyiban hagyom az egészet. - Látom, nagyon komolyan veszed. - megcsóválom a fejemet, csípőre teszem a kezeimet. - De a te kutyád lesz, nem a miénk.- férfiak! - Figyelj. Menjünk el együtt. Mert ha te ráunnál, gondolom, nálam fogod elszállásolni. Végül is, mindig szerettem volna egy háziállatot, csak nem tudtam, Marknak tetszene-e az ötlet. Tudod… kutya… gyerek… na, de… mindegy is. - megdörzsölöm a tarkómat, mintha nem lenne az egész fontos. Mintha nem szúrná a szemem ezernyi könnycsepp, és ezernyi kés a szívemet. - Nyugi már, nyugi. Csak biztosra akarok menni, komolyan gondoltad-e. - elmosolyodom, egyébként is, felnőtt ember, azt tesz, amit akar.
- Oké. Válassz neki nevet. Elvégre a te kutyád lesz.



Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyHétf. Aug. 29, 2016 11:13 am

Thea

Azt akarom mondani, hogy lesz még több is. Biztatni akarom, hogy ne adja fel, a sok rossz után csak jó jöhet, nameg, majd jól bebszunk mi hárman, ahogy annak lennie kellett volna mindig is. Ők majd smárolnak, én meg fintorgok és lelépek. Csak essünk túl ezen az egészen.
- Én csak azt mondom, amit láttam - védekezőn emelem fel a kezeim, sosem hazudnék. Egyébként is megértem a barátkámat, Thea igazi felüdülést jelenthetett neki a sok "nem nagy szám" csaj után.
- Ne aggódj, megtalállak. - Jókedvűen vigyorgok rá, mert tetszik ez az új kezdet. Jókedvűen, mert végre rendben vagyunk és Mark büszke lehetne ránk, de egyre keserűbb szájízzel a hazugságom miatt. Nem is tudom, melyikük haragjától félek jobban, de valószínűleg Thea lesz az. Márpedig én nem szeretnék megkapni valamit, hogy utána egyből el is veszítsem. Pedig csak jót akartam, erre nyakig csücsülök a kakiban.
- Na. - A homlokomat ráncolom, amiért újra beborul. Eltűnik a jókedve, amin úgy dolgoztam, és hiába tudom, hogy most elég ingatag, egyszerűen bosszant, hogy ilyen ingatag. Bosszant, mert nekem van bűntudatom tőle, ezt az érzést pedig igazán soha nem akartam megismerni és egyáltalán nem kívánom Marknak sem. - Nehéz, de túlélhető. Csak üsd el az időt, amíg túléled, és azután minden megoldódik magától. - Pár nap még, Thea, csak ezt a pár napot bírd még ki.
Nem engedheti meg magának a züllést. Az égre emelem a pillantásom, de nem hívom fel rá a figyelmét, hogy jelen pillanatban nincs semmi, aminek meg kellene felelnie. Kell neki egy kis társaság, aki vigyáz rá, aztán határok nélkül kellene gondolkoznia. Ha be akar rúgni, hát tegye meg! Én is aludtam már be részegen Mark ágya mellett, nem egy nagy cucc. Persze, ő nem tud Mark ágyáról. Nem tudom, az segítene e rajta.
Felajánlom neki inkább Lilyt, mintha csak én rendelkeznék az ő idejével is. - Szerintem örülne neki, hogy hall felőled. - Ha jól sejtem, ilyesmi nem történt meg gyakran. Engem sem keresett, csak amikor... Hát tudjuk. De ezzel az erővel akár velem is elmehetne. - Nem hiszem. - Megvonom a vállam. - Mehetünk olyan helyre, ahol nem ismer senki, ha szégyellsz. Lehetünk otthon. El sem kell mesélnünk majd... senkinek. - Persze, MARKNAK főleg nem, mivel Mark halott, nekem pedig nem jár a szám. Franc. Alig várom a végét, még ha gyűlöl is majd utána.
Nem féltékeny, még csak rá sem harap erre a téves vágányra, csak nyomja a magáét.
- Persze, hogy jó, bírom a barátaimat - amibe mától téged is beleszámollak! -, de nincs ebben semmi más. - Fintorgok. Mi az, hogy más? Talán nem is akarom tudni, mire célozgat - rosszabb, mint Markucio a cseszegetős pillanataiban. Összeillenek.
- Hát, a baglyommal sosem jött ki, ha ez segít választ találni erre... - Atomfurcsa, hogy mindketten a saját állatkájukra gondolnak, miközben az én kutyámról faggatom őket, lévén, olyan sosem volt. Na persze, a gyerek valami hasonló lett volna, de hát nem mondhatom Theának, hogy Mark imádott volna apuka lenni. Egyrészt, mert ez számomra szörnyű kijelentés, másrészt mivel nem lett, így számukra is az. Tapintatosban nyomom. - Egyébként tudom, hogy az enyém lesz, de nyilván előfordulhat, hogy segítségre lesz szükségem, és nos, az előbb ígérted meg, hogy rád számíthatok... Szóval ja, menjünk együtt. Bár először még el kéne kapni. - Elvigyorodok, nem mehetünk már másnap kutyasuliba, nem, először rá kell jönnöm, hogy kedvelem-e.
- Komolyan - még bólintok is hozzá, a szigorú arc is marad egy pillanatra. Nevet is választanom kell, de nem fogok beleőrülni az ilyen komoly feladatokba. Reméljük.
A sétikálással lassan megkerüljük a háztömböt és talán már látom is a házacskájukat.
- Remélem, nem égetted el a számom vagy ilyesmi, mert lehet, hogy legközelebb inkább hívni foglak. Vagy te hívnál engem. - Vigyorgok, hiszen miért is ne tehetné? Semmi dolgom, ha ez akadályt jelenthetne, a kutyaprojekt meg egyébként is fontos. Meg a barátságprojekt is.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Althea Morgan
I have got magic power. I'm a witch.
Althea Morgan
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 59


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptyHétf. Szept. 05, 2016 7:06 am


Nem akarok erről beszélni. Legalábbis nem Louis-zal, mert vele sosem beszélgettem ilyesmiről, nagyjából kimerült annyiban a kapcsolatunk, hogy kölcsönadtam neki egy pennát, vagy a jegyzetemet, a lényeg, hogy valamit mindig kölcsönöztem neki: az egyetértésemet az aktuális párja iránt, a meggyőződésemet, hogy neki ennek, meg annak kellene lennie, a beleegyezésemet, amikor Markkal elmentek valahova nélkülem. Fogalmam sincs, hogyan legyek őszinte vele. Hogyan nyíljak meg anélkül, hogy az ne legyen erőltetett, vagy művi. Tudom, kötelességének érzi, hogy itt legyen, hogy ezt elsősorban nem értem teszi, de nem érdekes, mert megtette. Sokan eddig sem jutottak el. A híres-neves bajtársak, a csapat, a Szent Klán, vagy nem is tudom minek nevezzem őket, még egy telefont sem tudtak megejteni. Louis fáradozik.
Rámosolygok. Biztatni akarom, hogy nem fogok bömbölni, nem fogok összeesni és addig verni a csontszáraz betont, amíg vérezni nem kezd a kezem. Nem vagyok az az őrült-típus. Én csendben szenvedek, nem látványosan, legalábbis nagyon igyekszem. - Egy percig sem aggódtam.- aztán megint az jut eszembe, hogy elmondtam-e neki, hogy elköltözöm, pontosabban vissza, mintha innentől kezdve nem előre, hanem hátrapörögne az idő, elvégre Mark nélkül mit ér az, ami előttem áll? De igen, neki elmondtam, neki elmeséltem, vagy elsírtam, már nem emlékszem. Néhány nap összefolyik. A karjára teszem a kezemet, nem is értem magam, miért, talán, mert ő igazi, itt van, és erről meg kell bizonyosodnom. - Ne aggódj, oké? Sok szart túléltem már. - és még én is elhiszem, amit mondok. Azt hittem, én nem leszek olyan lány, aki összetörik, mert magára maradt. Hogy nem leszek olyan, mint a többiek, az özvegyek, mert azok öregek és már túl vannak mindenen. Hirtelen megint elfog a harag az egész világ iránt. - Olyan könnyedén beszélsz, mintha bármikor felbukkanhatna. - de talán neki így könnyebb. Megértem. Louis nem az a gyászhuszár. Sosem volt. De hát, ő olyan könnyen cserélgeti a barátnőit… könnyen válik meg dolgoktól...ez nem volt szép. Nem, ez nem szép. Mark állandó volt az életében, úgy, ahogy az enyémben is. Beleharapok a számba. - Ez a Deveroux-féle recept?- oldalba bököm, nem sértegetem, csak nem vagyok ennyire hiszékeny.
Nem mondanék újat azzal, hogy sem Lily, sem senki más nem a barátnőm, és mára gondolatától is rosszul vagyok annak, ha Ritával kellene találkoznom, aki természetesen minden apró szegmensében jelen van az életemnek, mint valami árnyék, viharfelhő, sorscsapás. Csak nyugi, Thea! - Persze. Lehet, hogy megkeresem. - mondom úgy, mint aki nem fogja felemelni sem a telefont, de nem is fog levelet írni.
Felnevetek. - Nem szégyellek. - észre sem veszem a hirtelen hangsúlyváltást. - Jó lenne. Ma kifejezetten jó ötleteid vannak. - jegyzem meg szinte hetykén, szinte úgy, mint akinek semmi gondja. - És meddig tudsz számolni? Na jó, na jó. Nem firtatjuk ezt tovább. - közlöm vele nagy bölcsen, de nehogy azt higgye, hogy egy óvatlan pillanatában nem húzom elő megint ezt a lány-témát. - Örülök, hogy beleszámolsz.- örülök, hogy ennek tényleg örülök.
Csak legyintek. Kifújom az orromat. - Jaj, tudtam, hogy ez lesz! Sajnos nincs nálam a lepkehálóm, meg a sokkolóm. - vigyorgok rá. - Figyelj, aludj még rá egyet. Ha holnap is így gondolod, akkor támogatni foglak, teljes szívvel-lélekkel és még csak nem is fogok ellened beszélni a menhelyen. - vagy vallani később a szomszédoknak, akiknek végigszarja a cipőjét a drága eb. - De.Tartottam egy szeánszt.- megcsóválom a fejemet. - Le akarsz rázni?- fintorgok rá, de aztán megint elmosolyodok. - Köszi, hogy… hát kösz. Mindent. - mondom gyorsan, mielőtt meggondolhatnám magamat.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Louis A. Deveroux
I have got magic power. I'm a wizard.
Louis A. Deveroux
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 134


Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis EmptySzomb. Szept. 24, 2016 6:21 pm

Thea


- Oké. - Nem aggódom. Dehogynem. De hajlandó vagyok nem mondogatni. Egyébként sem vagyok az a típus, akinek folyton ilyen érzelgős szavak csúsznak ki a száján, de ezek szerint érti ő a komplikáltabb kifejezések nélkül is. Tudom, hogy túl lesz rajta, csak azt nem tudom, milyen lesz utána. Nem múlik a gondolat, hogy folyamatosan vigyáznom kellett volna rá, mint aki hátramaradt nekem Mark után, én mégsem tettem és talán ezzel elszúrtam az életüket.
Egy pillanatra viszont megfagy bennem a vér. Nem csak eddig szúrtam el mindent, de a mostani látogatásom is tönkretette a tervet! Elszúrtam! A kétségbeesés végigszalad a hátamon és már nyitnám a számat, hogy valami improvizálással eltereljem a témát vagy tagadjak mindent, esetleg bocsánatot kérjek vagy játszam a hülyét, mikor folytatja.
Mivan?
- Aha - nyögöm. Ez aztán meleg volt! - Még.. nem igazán fogtam fel, azt hiszem. - És milyen igaz! Nem is foghatok fel valamit, ami nem történt meg. Basszus.
A csajos program olyasmi, amiről már sokat hallottam, ami valakinél mindennapos, de főleg baj esetén esedékes. Azt gondolom, ez rajta is segíthetne egy kicsit, a szocializálódás sosem ártott még... Bár úgy hiszem, egészen más véleményen van. Na, én aztán nem fogom erőltetni, ha velem akar inkább inni, abban is benne vagyok, mint már mondtam. De akkor semmi sírás! Tudom ám én is, hogy remek ötlet, megérdemli hát a vigyort.
Bár az nem szép, ahogy a lány barátaimat bántja. Vagyis engem, rajtuk keresztül. Még hogy nem tudok számolni! Hihetetlen ez a nő.
- Helyes - értem ezt mind a további nem-firtatásra, mind pedig az örömére. Ideje volt már, hogy legyen velünk valami, nem igaz?
- Haha - nyújtom rá a nyelvem. Nem fog ellenem beszélni a menhelyen? Komolyan? Milyen tervei voltak, miközben a segítségét ígérte nekem? Gonoszság. De úgyis a szaván fogom még. Akár holnap, ha csak ennyi időt akar adni, hogy mindent újra átgondolhassak. Mintha nem rágódnék már ezen a gondolaton hetek óta.
Viszont lassan visszaérünk a starthoz, aminek jelentenie kell valamit.
- Mi? Merlinre, dehogy! Csak egy kis szünetre van szükségem, hogy feldolgozzam, mekkorát változott a kapcsolatunk! - Rávigyorgok, szeretném tudatosítani benne, hogy azt szeretném, ha számítana rám, ha hajlandó lenne felhívni, ha baj van. Nyilván nem fogok vele romantikus filmeket nézni, de simán elsírhatja nekem a bántatát bármikor, ahogyan már... Vagy segítek költözni, segít befogni az új kutyámat, bármi, bármi, csak ne maradjon magára. Jobban kellett volna rá vigyáznom, de remélem, hogy még nincs késő jóvá tenni.
- Gyere ide, na. - A barátok igenis csinálnak ilyeneket, tudom én. Ahogy azt is sejtem, hogy legalább annyira ráfér ez az ölelés, mint rám. Csak könnyedén, csak egy pillanatra, mielőtt azt hinné, most akarok rámozdulni és inkább behívatnám magam hozzá. - Nincs mit. Csak kapard elő a számom. - Nem hittem ám el, hogy nincs meg többé. - Aztán hívjál fel.
Elengedem a madárcsontú lánykát és megjegyzem magamnak, hogyha legközelebb főz nekem valaki, tutira neki is hozok egy nagy adag kaját. Marknak egy egész Theát kell visszakapnia, nem csak egy felet.
Egészen az ajtóig kísérem, nehogy nekem az utolsó pár lépésnél rabolja el valaki. Bár ezzel az ő esetében még viccelni is rossz, mi?
- Vigyázz magadra, oké? - Nem vagyok túl jó búcsúzkodó, úgyhogy ha szent ígértet tesz, csak biccentek, mielőtt sarkon fordulnék.

// Köszönöm szépen a játékot, remek volt! //
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
Ajánlott tartalom

♦ Everybody has secrets. ♦




Thea & Louis Empty
TémanyitásTárgy: Re: Thea & Louis   Thea & Louis Empty

Vissza az elejére Go down
 
Thea & Louis
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Vicky & Louis
» Amy & Louis
» Amy & Louis - r u free 4 me?
» Amy & Louis - Roux's pub
» Mark & Louis

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Order Of The Phoenix :: Játéktér :: Lezárt játékok-
Ugrás: