Happiness can be found even in the darkest of times, if one only remembers to turn on the light.
Légy
te is tekergő!
Minden, ami fontos lehet.
♦ Kérünk mindenkit, mielőtt regisztrál, olvassa el a szabályzatot és lessen be a canon, illetve keresett listába, hátha valaki elnyeri a tetszését. ♦ Amint valaki felszabadul, fel fogjuk tüntetni. ♦ Karakterlap elkészítésére, főleg a canon karaktereknél és a keresetteknél 1 hét áll rendelkezésetekre, majd ha semmi jelzést nem kapunk, a regisztráció törlésre kerül. Ez vonatkozik az elfogadott karakterekre is: 1 hónap inaktivitás után a canonok átvehetővé válnak. Ha valakinek kell idő a lap elkészítéséhez, vagy az íráshoz, az kérem jelezze előre, hogy tudjunk róla! ♦ Varázslény karaktereket nem fogadunk el, csak különleges esetekben! Canon karakterek, vagy engedélyezett keresettek esetében lehetséges, saját nem! Megértéseteket köszönjük!
Őszintén szólva ma semmi kedvem nem volt kiruccanni Roxmortsba. Valamiért rossz érzésem van vele kapcsolatban. Viszont randevút beszéltem le a hollóhátas Gale-el, már volt pár randink, azt hiszem mondhatom, hogy járunk... Fura elhúzott szájjal gondolok erre, miközben sétálok a Roxmortshoz vezető úton. Semmit nem érzek, se kötődést, se vágyat. Annyi érzelem szorult belém Gale-t illetően, hogy tetszik figyelme, és ahogy körülöttem lebzsel. Persze Severus is, de Ő rá sose tudnék úgy gondolni. Főleg hogy mostanában igencsak megromlott a kapcsolatunk. Olyan lassan sétálok, mármár vissza fele is mehetnék ezzel az erővel, nem értem mi bajom van. Jó idő van, biztos azt élvezem. Rövidesen meg is érkezem a kis faluban, és igyekszem a megbeszélt helyre sietni. Zonko melletti kis üres téren beszéltük meg a találkozót, hogy könnyen megtaláljuk egymást, és ott nem zavar senki. Mindig ilyeneket mond, hol lehetnénk kettesben, hol csöndesebb és meghitt. Mintha komolyan egy éve járnánk és úgy nem történt volna még semmi , komolyan már nagyon idegesít. Gondoltam rá, hogy véget vetek a találkozásnak, de mikor ott van velem mindig megenyhülök, és mindig bebeszélem magamnak, hogy jobb lesz, és én ezt akarom. Mikor meglátom Gale-t elmosolyodom, Ő integet felém. Okos, intelligens, jó módú, és nagyon jóképű. De valami még is hiányzik.... ahogy erre gondolok meglátom James Potter és oldalbordáját majd a többi szektatagot kijönni Zonkoból. Azonnal megszaporázom lépteimet, és sietek Gale felé nem akarom, hogy meglássanak. Gyorsan hátat fordítva oda sietek a kék sálat viselő fiúhoz, és köszönés képen gyors szájra puszit adok neki... semmi. Ő csak vigyorog. - Szia, bocs a késésért. - mosolyodom el. Ő pedig közelebb lép, és röviden megcsókol, mert én kicsit feszengek. - Hello virágszálam, nem késtél pont jókor. - Virgászálam, komolyan.... már párszor megkértem ne hívjon se így se virágnak, meg virágocskámnak, de nem tudja felfogni... majd valaki megszólal mögöttünk, bennem pedig megfagy a vér, és lassan hátra fordulok, aztán szembe találom magunkat az önelégült fejet vágó Potterrel. Csak forgatom a szemem.....
Tárgy: Re: Evans & Potter - 1976 Roxmorts // She hated him.... Csüt. Jún. 30, 2016 7:27 pm
Evans & Potter
Járod az utad Járom az utad én is.
- Tessék, James. Itt a megoldás mindenre. – vigyorgott mellette Sirius, miközben Zonko roxmortsi csodabazárjának üzletét fésültük át. – Jó lesz egy unalmas mágiatörténetre. – mondta és a pénztárhoz lépett néhány trágyagránáttal és egy csomag csuklasztócukorral. Vigyorogva csóváltam a fejem, majd én is megindultam a kassza felé. Nekem néhány orr-rágó csészére és egy csomag békanyál szappanra esett a választásom. - Ebben a tanévben ez az első roxmortsi hétvége, amire elengedtek titeket és nem kell egy tucat kitisztítandó békalábas palack mellett ücsörögnötök. – csóválta a fejét Remus, amikor meglátta, hogy milyen zsákmányokat cipeltünk a pénztárhoz. – Ennek megint büntetőmunka lesz a vége és előreláthatólag két hónapig megint nem lesz Roxmorts. – figyelmeztetett barátunk, de jóra intő szavai mellett egy halovány mosoly jelent meg az arcán. - Megéri, barátom. – mondtam vigyorogva. – Megéri. – ismételtem, Sirius pedig nagyokat bólogatott mellettem. Ha csak arra gondolok, hogy Friccs egy tucat orr-rágó csészével birkózik vagy, hogy Snape haját kicsit megpörköli a trágyagránát, máris jobban érzem magam a kimaradt roxmortsi kirándulás miatt. Egyébként pedig tilosban bármikor lemehetünk. A tekergők térképének hála ismerünk minden titkos alagutat, kijáratot Roxmortsba, a láthatatlanná tévő köpenyem alatt pedig sosem találnak ránk. Felszabadultan, nevetve távoztuk a Zonkoból, de azonnal lehervadt a vigyor az arcomról amikor megláttam Lily Evans-t és azt a Gale-t a hollóhátból. A nyavalyás éppen olyan közel került Evans-höz, hogy legszívesebben leátkoztam volna a száját a hátsójára. Fogalmam sincs, hogy van-e erre egy külön varázsige, de kéne, hogy legyen. - Hé, virágszálam! – kiáltottam oda hozzájuk majd kicsit közelebb léptem. Tisztában voltam vele, hogy Evans utálja ezt a becenevet, nem mondta, ilyeneket azért nem oszt meg velem, de ismerem. Utálja, ha így szólítják. – Zane. – biccentettem fintorogva és futó pillantást vetettem Gale-re, miközben szándékosan nem találtam el a nevét. – Pontosítsunk, Evans, ha már növények, akkor mi szeretnél lenni? Boszorkányfű vagy mandragóra? Ugyanis nem tudok választani. – mondtam szomorúságot tettetve és erősen gondolkodó arcot vágtam. – Mindegyik illik hozzád, de egyik sem igazán. Valóban olyan szép virágszál vagy, mint a boszorkányfű, de épp olyan hisztis is, mint a mandragóra. - mutattam rá vigyorogva. – Neked mi a véleményed, Ken? – néztem rá futólag a hollóhátas srácra. – Ja, te maradsz a virágocskámnál, ugye? Hiszen Evans imádja, ha így szólítod. – tettem hozzá ironikusan és hallottam, hogy pár méterrel mögöttem a tekergők csoportja felől hangos kacagás hallatszik ki, majd Holdsáp elirányítja őket a Három Seprűbe és eltűnnek egy üzlet mögött.
Hello darling, my name is
Lily Potter
I fight for peace. I'm a member of the Order.
♦ Everybody has secrets. ♦
Leadott tekercsek : 442
Tárgy: Re: Evans & Potter - 1976 Roxmorts // She hated him.... Pént. Júl. 01, 2016 10:50 am
Ahogy láttam Potteréket kijönni a boltból, azonnal sejtettem, hogy gond lesz. Bár reméltem, hogy sikerült időben befordulnom, és nem keltettem ezzel feltűnést, de persze James Potter észre vett. Miért nem vett volna észre? Komolyan mintha egy külön kereső bűbája lenne rám téve. Ahogy meglátom azt az önelégült képét, majd elkezd nekünk beszólogatni. - Oh, fogd be Potter! - Szólok közbe, de már is mintha nem is mondtam volna semmit folytatja tovább a zaklatásunkat. Komolyan fogalmam sincs róla, miért nem tud leszállni végre rólam. Nagyon magára vette pár éve, mikor vissza utasítottam, hát eléggé csúnyán. Azóta mintha külön szórakozást jelentene számára az én "szórakoztatásom". Természetesen egyes dolgait én se hagyom szó nélkül, de a varangyos békára, én még egyszer se állítottam oda hozzá mikor valami diáklánnyal van. Sőt, akkor én valamiért egyszerűen messziről elkerülöm őket, látni se akarom. De James Potter neeeem, ő nem hagyja szó nélkül, neki ide kell jönnie, és elrontani a napunkat. Ahogy hallgatom, már kezd sértésbe átmenni a nagy képével. - Potter még is mi a fene bajod van? - kérdezi Gale, semmi düh nincs a hangjába, csak érthetetlen. Egyébként én is úgy láttam mintha párszor beszéltek volna, mert Gale is kviddicsezik, és vannak közös óráink. James pedig tudom, hogy szándékosan mond rossz neveket mikor hozzá beszél. Én csak Gale felé fordulok, megfogom a kezét szándékosan, és eléggé feltűnöen. - Hagyd csak GALE, majd én elintézem. - mosolygok a hollóhátas fiúra, próbálok úgy tenni mintha szerelmes is lennék belé, bár ez igencsak messze áll tőlem. Közbe próbálok minél lenézőbb pillantást venni rá, és próbálok nem megsértődni. - Tulajdonképpen a mandragóra nem is rossz ötlet. Szívesen lennék, hisz akkor le sikíthatnám azt az önelégült fejedet, és végre csendben maradnál. - nézek rá önelégült mosollyal. Gale a továbbiakba tényleg nem szól közbe, sőt eléggé elvan magával, már közbe el is engedte a kezemet, és valamit elkezd nézelődni az egyik kirakatban. Én próbálom nem oda kapni a fejemet, de ez még jobban rosszul esik , mint Potter sértegetései. - Komolyan Potter... nincs jobb dolgod? Nem kell épp egy szegény elsős életét megkeserítened vagy, nincs büntető munkád?? - kérdezem már inkább kétségbe esetten. Tulajdonképpen azt se értem miért tartom szóval, miért megyek bele ebbe a vitába. Sőt egyáltalán nem szoktam vitatkozni, csak Pitonnal, de vele is megvan a maga oka. Az viszont egyedül Jamesnél van, hogy nem tudom szó nélkül hagyni, és nála mindig nekem kell lennie az utolsó szónak.