HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
The Order Of The Phoenix

Happiness can be found even in the darkest of times, if one only remembers to turn on the light.


 
Légy
te is tekergő!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!

Minden, ami fontos lehet.

♦ Kérünk mindenkit, mielőtt regisztrál, olvassa el a szabályzatot és lessen be a canon, illetve keresett listába, hátha valaki elnyeri a tetszését.
♦ Amint valaki felszabadul, fel fogjuk tüntetni.
♦ Karakterlap elkészítésére, főleg a canon karaktereknél és a keresetteknél 1 hét áll rendelkezésetekre, majd ha semmi jelzést nem kapunk, a regisztráció törlésre kerül. Ez vonatkozik az elfogadott karakterekre is: 1 hónap inaktivitás után a canonok átvehetővé válnak. Ha valakinek kell idő a lap elkészítéséhez, vagy az íráshoz, az kérem jelezze előre, hogy tudjunk róla!
♦ Varázslény karaktereket nem fogadunk el, csak különleges esetekben! Canon karakterek, vagy engedélyezett keresettek esetében lehetséges, saját nem! Megértéseteket köszönjük!
Várva várt karakterek

Lucius Malfoy Marlene McKinnon Narcissa Malfoy Bellatrix Black Dorcas MeadowsRemus Lupin Evan Rosier Arthur Weasley Molly Weasley Andromeda Tonks Edward Tonks Sybill Trelawney


Cseverésző tekergők



Ki kapja a házkupát?

109 169 147 36

Tekergők csoportra bontva
Griffendél : 0 fő
Mardekár : 2 fő
Hollóhát : 0 fő
Hugrabug : 1 fő
Halálfaló : 10 fő
Boszorkány : 13 fő
Varázsló : 7 fő
Főnix Rendje : 15 fő



Reggeli Próféta legfrissebb hírei


Tovább...

Ki van itt?
Tekergő lelkek gyűjteménye
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (27 fő) Csüt. Aug. 03, 2017 10:28 am-kor volt itt.


Latest topics
» Mayra Rosier
by Mayra Rosier Hétf. Május 29, 2017 4:37 pm

» #Deveroux placc: Deveroux, Bones, Cavelier
by René Deveroux Vas. Május 28, 2017 9:23 pm

» Lily & Severus
by Lily Potter Szomb. Május 27, 2017 10:22 pm

» Nigel & Emmeline - Nászút
by Emmeline Flamel Szomb. Május 27, 2017 9:49 pm

» Lily & Peter - london egy elhagyatott szegletén
by Lily Potter Szomb. Május 27, 2017 5:50 pm

» Richard & Gideon - 2016 decembere
by Gideon Prewett Szer. Május 24, 2017 12:41 pm

» Ahol a madár se jár
by Devorah Harmsworth Vas. Május 14, 2017 10:05 pm

» Gwenog & Emmeline
by Gwenog Jones Pént. Május 12, 2017 2:11 am

» Reg & Jess
by Regulus A. Black Kedd Május 09, 2017 11:03 am

» Remus & James
by James Potter Vas. Május 07, 2017 9:25 pm

» Lacock :: James & Voldemort
by James Potter Vas. Május 07, 2017 7:56 pm

» KÉSZ VAGYOK!
by Jessamine Shafiq Kedd Május 02, 2017 1:37 am

» Silhouette FRPG
by Vendég Vas. Ápr. 30, 2017 12:45 pm

» Nathan & Felicity - valahol....
by Felicity Nott Szomb. Ápr. 29, 2017 1:40 pm

» Jonah körözöttjei
by Jonah Dowson Csüt. Ápr. 27, 2017 6:58 pm


Share | 
 

 Regulus & Hortensia

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 18


TémanyitásTárgy: Regulus & Hortensia   Csüt. Jún. 23, 2016 11:16 am

Nem vagyok itt még egészen két éve, talán csak másfél, vagy valahol a kettő között. Sosem tudtam kifürkészni, hogy az életnek mi dolga van velem. Mikor úgy éreztem, végre egyenesben vagyok, konokul arcon vágott, kihúzta a lábaim alól a talajt és a bizonytalanság rögös útján találtam magam. Mindig úgy hittem, az a helyes, követendő amire világ életemben neveltek. Megőrizni a vér tisztaságát, elhatárolódni a mugliktól. Mindig azt mondták, a sötét mágia sosem rossz, rosszá az teszi, aki nem megfelelően használja. Úgy hittem a helyes utat járom, mikor alázattal, olykor rajongva hajtottam fejet szüleim akaratának, amikor vakon hinni kezdtem, hogy a halálfalók helyesen cselekednek, amikor úgy éreztem, az én helyem is ott van. Hű követője voltam a Nagyúrnak, noha sohasem volt gyomrom gyilkolni, nagyobb borzalmakat elkövetni. Ahhoz túl gyenge vagyok, belátom. Vagy inkább gyáva?
A barlangban történtek után élet és halál között lebegve vált minden semmissé, hazuggá amiben addig hittem. Nem tudtam mitévő legyek. Van-e értelme még élnem, ha az egész eddigi életem egy illúzió volt? Egyedül az motivált, hogy meg kell erősödnöm, el kell pusztítanom a horcruxot, meg kell találnom a módját. Mi van ha több minden van? Az életem a befogadásom óta nagyot változott. Gyakran töprengek el, hogy ebben a több mint másfél évben éreztem azt, hogy kezdek élni. Hogy igazán a részese vagyok valaminek, hogy valakik számítanak rám és nem csak elvárják, hogy cselekedjek, hanem igazán akkor is értékelnek, ha nem elvárásoknak teszek eleget. Különös, furcsa, új érzések ezek. A Mardekár-házban is mindig úgy éreztem, hogy várnak tőlem valamit, a tanáraimtól is, mindenkitől úgy éreztem, talán még a bátyámtól is... mikor még ott volt velünk, nem mutatta, nem mondta, de talán várta, hogy a sarkamra álljak. Mostanra kezdek nagyon sok mindent érteni, hogy rengeteget elmélkedek. Nem nagyon volt választásom, sok időt emésztett fel a gyógyulásom. De soha nem fogom megbánni, hogy ide kerültem. Itt érzem azt ismét, hogy az életnek céljai vannak velem.
A tükörben hosszasan vizslatom az onnét visszapillantó fiatalembert. Látszólag nem sokat változtam, ugyanaz a sápatag arc, fürkésző tekintet, lassú mozdulatok. Körülményesen igazgatom az ing gallérját magamon, miközben azon gondolkozok, hogy fog a vacsora alakulni. Nyilván a szülők már sejthetik, hogy mi zajlik közöttünk. Nem hiszem, hogy pont olyan személyek ne gyanítsák, akik már nagy tapasztalattal rendelkeznek. Én magam sem hittem volna sohasem, hogy majd ennyire fog tetszeni egy lány. Noha eddig is voltak közös vacsorák amióta jobban vagyok, de azok nem ilyenek voltak. Egy apró mosoly jelenik meg az arcomon, majd szusszantok egyet. Menjünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
Vendég
Vendég
♦ Everybody has secrets. ♦




TémanyitásTárgy: Re: Regulus & Hortensia   Hétf. Jún. 27, 2016 8:36 pm


Regulus && Hortensia


Két év hosszú idő. Ugyan Regulus nincs itt annyi ideje, de már inkább ahhoz közelít, mint az egyhez. Nem tudom pontosan megmondani, talán, ha fellapoznám a naplóm és kikeresném az időpontot, akkor meg tudnám mondani. Mióta itt van anya mindent belead, hogy úgy érezze magát a srác, mintha vér szerint is a családunk tagja lenne. Igazából már elé régen úgy vélem, hogy valóban közénk tartozik és ez sosem volt másképp. Nem szeretném, ha elmenne, de van egy olyan érzésem, hogy már nem sok ideig lesz velünk. Pedig annyira közel kerültünk egymáshoz! Mikor idekerült még azt hittem az is nagy szó lesz, ha huzamosabb ideig beszélgetünk sablonos dolgokról, de azóta már szinte a lelkem minden egyes darabkáját kiteregettem neki, s csak reménykedni tudok, hogy ő is hasonlóképpen cselekedett.
Édesanyámmal délután három óta sürgünk-forgunk a konyhában, hogy egy ehető, s felettébb finom vacsorát varázsoljunk az asztalra. Nem akarom ezt a távolságtartást köztem és Reg között anyámék előtt, hiszen hiába beszélgetünk és látják, hogy egyre jobban kijövünk egymással én próbálom titkolni, hogy bármi más is lenne. Igazából magam sem tudom, de érzem, hogy van valami, a szikra mindig ott játszik kettőnk között.
Szépen, csendben megterítek, míg anya az utolsó simításokat végzi a vacsorán. Apa is a konyhába biceg az illatok hatására, s már csak Regulus hiányzik, aki ki tudja, mit csinál. Miután lerakom az utolsó villát is az asztalra, s leellenőrzöm, hogy minden szalvéta megfelelően áll-e a régi, díszes asztalon. Amint ezzel végzek elindulok fel az emeletre megkeresni Reget. Nem jutok sokáig, hiszen már ő is elindult le. Egy mosoly jelenik meg az arcomon a srác látványára, s azonnal megtorpanok.
- Látom feleslegesen jöttem fel – nevetek fel halványan. – A leves nem lett valami finom, de ne vágj arcokat anya előtt, egész délután azt magyaráztam neki, hogy mennyire mennyei közben meg a hányinger kerülgetett, de a második egész jóra sikerült – magyarázok, mint mindig. A legtöbbször be nem áll a szám és mostanában Regulus hallgathatja ezt a legtöbbet.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 18


TémanyitásTárgy: Re: Regulus & Hortensia   Vas. Júl. 03, 2016 12:51 pm

Még egy utolsó pillantás a tükörben, mielőtt elindulnék bárhova is. Sosem voltam azzal a sápatag pofával elégedett, amely visszatekint rám, de jelenleg annak is örülök, hogy élek. Sokszor megfordult már a fejemben, hogy vajon milyen következményekkel járt volna, ha nem tudom a pálcát időben előrántani, vagy egyszerűen csak belehalok a sérüléseimbe. Nem tudok elégszer hálás lenni azért, amit az elmúlt két évben tettek értem. De azt hiszem elfogadtam volna azt a sorsomat is, ahogy azt is elfogadom, hogy nekem valamiért még élnem kell. Akkor talán gyenge voltam és rettegtem, de rájöttem, hogy nem félek már a haláltól. Annak torkában lenni, megízlelni milyen a végső elkeseredés, amikor az utolsó reményszál foszlik szerte és csak a szerencse híján, hogy életben maradok mégis... azt mondják vannak fordulópontok az ember életében, amelyektől képes gyökeresen megváltozni. Azt hiszem az enyém ez volna. Nem tudom igazából megítélni, hogy miféle ámokfutásban vettem részt egészen iskolás korom óta, talán nem is voltam igazán felkészülve arra az életre, amire szántak. Talán nem sikerült sosem hithű halálfalónak nevelni, talán csak az elvek egy részével értettem egyet. A sok talán miatt nem tudom teljesen megítélni, amíg egyedül vagyok a gondolataimmal. Az tény, hogy a Sötét Jegy nem ég a karomon, talán nem is sejtik, hogy életben vagyok még. Ezt kellene kihasználnom, hogy meglepjem őket. Áruló volnék? Meglehet... immár két éve, ha úgy tetszik.
Nem tudom, hogy várnak-e már rám, vagy épp hogy áll odalent a helyzet, így elindulok. Egy picit zavarban volnék, talán a helyzettől idegenkedek, hisz még így család előtt nem igazán volt részem sehol megnyilvánulni. Tudom, hogy kedvelnek, különben már nem itt lennék. Pedig ha úgy vesszük, halálfaló vagyok, mondhatni kígyót is melengethetnének a keblükön. Találok is némi elfoglaltságot, mint mondjuk igazítok egyet a ruhán lefelé menet. Tekintetem akkor emelem fel a ruhámról, amikor lépteket hallok felfelé. Automatikusan lassítok le és várom a szembejövőt. Hortensia alakja tűnik fel a fordulóban, amire egy aprót megkönnyebbülten mosolyodok el. A vonásaim azonban feszültek maradnak.
- Elbűvölő vagy. - mondom halkan válaszképpen arra, amit mond. Persze arra is reflektálnom kellene valamit. - Én maradtam volna csak hátra? Azt hiszem készen vagyok. - egy apró sóhaj is elhagyja a számat, amin érződik is mennyire feszült vagyok. Készen volnék erre az egészre vajon?
- Ne aggódj, az etikettet alaposan belém nevelték. Sok helyen vendégeskedtem már, ahol ez volt az egyik alapvető probléma. - vérszegény mosolyra futja tőlem. A levest illetőleg alighanem megszoktam, hogy az néha nem sikerül finomra. De mindig van valami, ami kárpótolja azt.
- Gondolod itt az idő? - tekintetemet az övébe fúrom. Talán egy picit túllihegem a dolgot, de jelenleg tényleg úgy érzem magam mint egy kisiskolás.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
Vendég
Vendég
♦ Everybody has secrets. ♦




TémanyitásTárgy: Re: Regulus & Hortensia   Szer. Júl. 06, 2016 4:35 pm


Regulus && Hortensia


A cipőm sarkainak kopogása belepik az egész teret, s valószínűleg még anyáék is hallják lent a konyhában. Ha én valahova közeledek, akkor is feltűnik bárkinek, hiszen az a fránya kopogás nem tud halkabb lenni. Ugyan otthon vagyok és nem olyan helyen, ahová ki kellene öltöznöm, de ettől függetlenül a családi vacsorák olyan események, amelyek igen fontosak számomra. Mindennap ekkor gyűlünk össze és beszélgetünk, nevetgélünk, és végre elengedhetem magam, jól érezhetem magam, s én ilyenkor szeretek csinosan mutatkozni, kicsípni magam, még ha teljesen felesleges is a dolog, hiszen nem egy nagymenő étteremben ejtjük meg a dolgot, hanem otthon, a mi saját kis kuckónkban. Kezdetben furcsa volt nekem, hogy a családi vacsorákon részt vesz Regulus, mivel akkoriban még nem tartottam teljes jogú családtagnak, hiszen mindössze befogadtuk, de ezt sosem hangoztattam. Mindig is azt akartam, hogy a srác jól érezze magát és úgy gondolja, hogy a mi házunk, az övé is, hogy a családunk tagja, még ha kiskorától nem is velünk nevelkedett. A szüleim és én minden tőlünk telhetőt megadtunk neki, legyen szó tárgyi vagy eszmei dolgokról. Mára már megtört és velünk együtt kacag, étkezik, kel és fekszik meg a többi dolog, amit egy család együtt csinál. Hihetetlenül hálás vagyok, hogy hozzánk keveredett eme fantasztikus srác!
- Köszönöm szépen – mosolygok rá szélesen. A hajam be van hullámosítva, mint mindig, ajkaimon vörös rúzs pihen, szempilláimat befestettem, s az arcomat kissé esztétikusabbá tettem az alapozóval, csak sima csajos trükköket alkalmaztam, amit egy férfi sem érthet meg. Szoknyát viselek és toppot, mind a kettő fekete, akár a nejlonharisnyám és a tűsarkúm. Én is meg voltam elégedve az eredménnyel, de ha Regulus is, akkor csak még boldogabb vagyok. – Tökéletesen nézel ki – bókolok neki, s egy lépéssel közelebb lépek hozzá. Kitett magáért, talán jobban is, mint máskor, de hát ez egy különleges alkalom.
- Akkor teljesen megnyugodtam – nevetek fel jóízűen. Bele sem merek gondolni, hogy miket élt át a srác, mielőtt idekerült hozzánk. Nem szeretném, ha még egyszer át kellene élnie azokat, azt akarom, hogy biztonságban legyen itt, velünk.
- Igen, egyértelműen ezt gondolom. Mit is húzzunk még ezen, Regulus? – teszem fel a kérdést, amit költőinek szánok, nem várok rá választ. Végig a fiú szemeit fürkészem és próbálom megfejteni, hogy mitől is tart. – Ne félj, nem lesz gond – mosolygok rá biztatóan.
Vissza az elejére Go down


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 18


TémanyitásTárgy: Re: Regulus & Hortensia   Kedd Júl. 19, 2016 12:08 pm

Regulus & te

Jót tett nekem az a biztonság, ami itt fogadott. Igazából kezdetben tartottam attól, hogy majd megtalálnak, a jelenlétem elég csupán ahhoz, hogy veszélybe sodorjam a családot. Ismerem a halálfalókat, nem azok a szívbajos emberek, ha élet kioltásáról, brutalitásról van szó. Nem vagyok álszent, nem teszek úgy, mint aki soha életében senkit nem bántott. Mert tettem olyat, amire nem vagyok büszke, tettem tönkre embereket, váltak egy életre nyomorékká vagy csak részese voltam egy család kiirtásában. Egy valamit viszont elmondhatok, sohasem öltem meg senkit. Valahogy mikor belecsöppentem a halálfalók életébe, kételyeim támadtak. Sok olyan cselekedet váltotta ki az ellenszenvem, amiről tudtam hogy én nem tudnám megtenni. Nem tudom, hogy valaha is megúszom ezeket, ha egyszer elfognak. Valószínűleg már most kibélelt helyem lenne az Azkabanban, ha tudnák, hogy élek.
Szemet gyönyörködtető a látvány, ami fogad. Bizony alaposan kitett magáért és noha még épp csak kinyílt, már most kész nő. Én sem vagyok sokkal idősebb nála ez tény, de ennyi idős korban nem mindenki mondhatja el magáról, hogy teljesen kiforrott. Alighanem én is csak azért, mert az élet hamar nevelt mindent belém. Vajon az ízlésem, a gondolataim az enyémek, vagy azok is csak belém nevelt dogmák? Néha azon gondolkozok, ha a bátyámmal mentem volna, vagy máshová születek, mi lett volna velem. Nem tudom levenni a szemem róla...
- Köszönöm. Bár ez nem hosszas készülődés eredménye. - jegyzem meg mosolyogva. Ennyiből szerencsém van, hogy sok minden egyszerűen csak így áll jól. Néha nem mondom, nekünk férfiaknak is nehéz eldönteni, mit vegyünk fel. De sokszor már határozott elképzeléseim vannak.
A szavaknak erejük van. Már most némiképp érzem, hogy oldódok, pedig csak magunk között vagyunk. Vajon a szülei mennyire voltak vakok? Vajon mennyire tudnám azt elkönyvelni, hogy látszatra tényleg nem történt semmi? Vagy mit szólnának ahhoz, amit egy ideje már fontolgatok? Adok egy rövid, lágy csókot az ajkaira, aztán megfogom a kezét. Rég nem éreztem még ilyet és félek, hogy bármelyik pillanatban szertefoszlik minden. Az élet maga olyan törékeny...
- Nem lettem rúzsos ugye?  - kérdezem a számat megérintve, mielőtt elindulnék. Nem lenne szerencsés úgy leülni odalent az asztalhoz. Mindennek a tervek szerint kell mennie.
Lefelé menet aztán a kezét is elengedem, előre indulok, mint ha egy megszokott vacsora lenne. Alighanem valamit ünnepelnek is, aminek eredetileg csak csöndes résztvevője lettem volna, mint eddig akármelyik vacsoránál. Hálás vagyok a szülőknek, hogy nem nyomtak fel, sőt mi több befogadtak. Már csak az utolsó simítások vannak. Mr. Shafiq épp egy bort nyit meg, a felesége pedig a szalvétákat igazgatja. Megköszörülöm a torkom és köszönök nekik. Ma még nem találkoztam velük, egész nap a szobában kuksoltam és gondolkoztam. A mai napra már erősek az elhatározásaim. Megtehetném, hogy egy nyugodt életet választok, hogy soha többé nem avatkozok semmibe. De nem tudom valaki tudja-e rajtam kívül  Voldemort titkát. És az is csak idő kérdése, hogy megtaláljon.
Helyet foglalok az egyik széken, az asztalfővel szemközti széken, ahova már egy ideje ülök.
 
 


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
Ajánlott tartalom

♦ Everybody has secrets. ♦




TémanyitásTárgy: Re: Regulus & Hortensia   

Vissza az elejére Go down
 
Regulus & Hortensia
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Order Of The Phoenix :: Játéktér :: Otthonok-
Ugrás: