HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
The Order Of The Phoenix

Happiness can be found even in the darkest of times, if one only remembers to turn on the light.


 
Légy
te is tekergő!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
••  Elfelejtettem a jelszavam!

Minden, ami fontos lehet.

♦ Kérünk mindenkit, mielőtt regisztrál, olvassa el a szabályzatot és lessen be a canon, illetve keresett listába, hátha valaki elnyeri a tetszését.
♦ Amint valaki felszabadul, fel fogjuk tüntetni.
♦ Karakterlap elkészítésére, főleg a canon karaktereknél és a keresetteknél 1 hét áll rendelkezésetekre, majd ha semmi jelzést nem kapunk, a regisztráció törlésre kerül. Ez vonatkozik az elfogadott karakterekre is: 1 hónap inaktivitás után a canonok átvehetővé válnak. Ha valakinek kell idő a lap elkészítéséhez, vagy az íráshoz, az kérem jelezze előre, hogy tudjunk róla!
♦ Varázslény karaktereket nem fogadunk el, csak különleges esetekben! Canon karakterek, vagy engedélyezett keresettek esetében lehetséges, saját nem! Megértéseteket köszönjük!
Várva várt karakterek

Lucius Malfoy Marlene McKinnon Narcissa Malfoy Bellatrix Black Dorcas MeadowsRemus Lupin Evan Rosier Arthur Weasley Molly Weasley Andromeda Tonks Edward Tonks Sybill Trelawney


Cseverésző tekergők



Ki kapja a házkupát?

109 169 147 36

Tekergők csoportra bontva
Griffendél : 0 fő
Mardekár : 2 fő
Hollóhát : 0 fő
Hugrabug : 1 fő
Halálfaló : 10 fő
Boszorkány : 13 fő
Varázsló : 7 fő
Főnix Rendje : 15 fő



Reggeli Próféta legfrissebb hírei


Tovább...

Ki van itt?
Tekergő lelkek gyűjteménye
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (27 fő) Csüt. Aug. 03, 2017 10:28 am-kor volt itt.


Latest topics
» Mayra Rosier
by Mayra Rosier Hétf. Május 29, 2017 4:37 pm

» #Deveroux placc: Deveroux, Bones, Cavelier
by René Deveroux Vas. Május 28, 2017 9:23 pm

» Lily & Severus
by Lily Potter Szomb. Május 27, 2017 10:22 pm

» Nigel & Emmeline - Nászút
by Emmeline Flamel Szomb. Május 27, 2017 9:49 pm

» Lily & Peter - london egy elhagyatott szegletén
by Lily Potter Szomb. Május 27, 2017 5:50 pm

» Richard & Gideon - 2016 decembere
by Gideon Prewett Szer. Május 24, 2017 12:41 pm

» Ahol a madár se jár
by Devorah Harmsworth Vas. Május 14, 2017 10:05 pm

» Gwenog & Emmeline
by Gwenog Jones Pént. Május 12, 2017 2:11 am

» Reg & Jess
by Regulus A. Black Kedd Május 09, 2017 11:03 am

» Remus & James
by James Potter Vas. Május 07, 2017 9:25 pm

» Lacock :: James & Voldemort
by James Potter Vas. Május 07, 2017 7:56 pm

» KÉSZ VAGYOK!
by Jessamine Shafiq Kedd Május 02, 2017 1:37 am

» Silhouette FRPG
by Vendég Vas. Ápr. 30, 2017 12:45 pm

» Nathan & Felicity - valahol....
by Felicity Nott Szomb. Ápr. 29, 2017 1:40 pm

» Jonah körözöttjei
by Jonah Dowson Csüt. Ápr. 27, 2017 6:58 pm


Share | 
 

 Lily & James

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 129


TémanyitásTárgy: Lily & James   Szer. Ápr. 27, 2016 9:51 pm



Lily & James


Kegyelmes hazugság nem árt senkinek.



Csupa mocsok lett ez a muglicucc. A kék farmerem egyik oldala és minkét térde fekete a sártól, egy apró lyuk is van a vádli részénél, amit minden bizonnyal egy kósza átok talált el. A barna bőrkabátom totálkár, felismerhetetlenül elroncsolódott. Kis cikkekbe, csíkokba és cafatokba van aprítva. Tele van égésnyomokkal, sárral és biztos vagyok benne, hogy egy darab hiányzik is belőle. A fekete pólómnak az a nagy szerencséje van, hogy fekete és nem látszik rajta olyan mértékben a kosz. A barna kabát mindenesetre a legközelebbi kukában végzi, amelyet a házunktól két saroknyira találtam, a többit meg leporoltam és megpróbáltam eltüntetni a foltokat valami tisztító varázslattal.
Belenéztem egy előttem elterülő, sötét pocsolya tükrébe és megállapítottam, hogy így még mindig nem mehetek haza. Lily kiakad és azonnal nyakamba aggasztja Merlin minden egyes rossz kívánságát.
A hajam kócosabb volt, mint általában, ami elég nagy szó. A szemem alatt elkezdett valami egészen érdekes árnyalatú zöldet felvenni a bőr, alsó ajkam egy függőleges csíkban felszakadt és a halántékomon is volt valami seb,  amely minduntalan pumpálta magából a vérvörös nedűt, melyet most az éjszaka feketére festett. Igyekeztem elintézni a sebeket egy gyógyító varázslattal, de ez nekem sosem ment jól. Lily viszont jeleskedett benne, mint minden másban is. Annyit értem el vele, hogy halványult a szemem alatti elszíneződés, az ajkamon lévő nem túl mély seb pedig úgy nézett ki, mintha már több napos lenne. Már csak egy piros csík és benne egy halvány rózsaszín heg emlékeztetett egy halálfalóval vívott harcra. A halántékomon lévő heggel viszont más volt a helyzet. A vérzést sikerült elállítani, de a seb rossz helyen volt ráadásul mélyebb is volt a kelleténél, én meg nem vagyok egy gyógyító. Ledörzsöltem a koszt az arcomról, a hajamat egy kicsit ráfésültem a halántékomra, hogy Lily-nek ne tűnjön fel a seb és elindultam haza.
Direkt nem a házunk elé hopponáltam. Két utcával arrébb kellett, hogy anélkül le tudjam zavarni ezt a procedúrát, hogy Lily észrevegyen. Nem mondtam neki, hogy egy küldetésre megyek, ahol a rend információi szerint négy halálfalót kell elkapnom, amiből végülis hat lett- ezek nem is emberi úton szaporodnak, olyanok, mint az amőbák -, mert valójában a levél nem csak nekem szólt. Hanem neki is. Ő úgy tudja, hogy unalmas papírmunkám van, amit nem szeretek és felhalmoztam, így későn érek haza. Remélhetőleg sikerül is ezt a látszatot fenntartani, bár a kinézetem miatt és a farzsebemből kidudorodó láthatatlan köpeny miatt nem lesz könnyű. De még talán menni fog, ha a villany felkapcsolása nélkül lépek be a lakásba és feltűnésmentesen tudok beállni a zuhanyzó alá. A probléma csak akkor lenne nagy, ha ez mind nem sikerülne és kimagyarázni sem tudnám magam, mert megtalálná az éjjeliszekrényem legaljába rejtett levelet, amely értesített erről az akcióról. Merlinre, el kellett volna égetnem.
Halkan kinyitottam az ajtót, még halkabban becsuktam és lábujjhegyen közlekedve haladtam el a villanykapcsoló mellett, amelyet szándékosan nem helyeztem használatba. Közben pedig kihegyezett fülekkel próbáltam megállapítani, hogy merre van Lily.
 



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I fight for peace. I'm a member of the Order.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 442


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Szer. Ápr. 27, 2016 10:52 pm


lily & james

Amint haza értem a munkából az volt az első dolgom, hogy végre rendet teremtek a lakásban. James szólt, hogy késő este fog valószínűleg haza érni, én pedig úgy gondoltam kihasználom az alkalmat, és szorgos feleség leszek. Kitakarítottam, kimostam, és aztán  vacsorát sütöttem. Úgy gondoltam ma nagyon cuki leszek, és valamivel meglepem ha haza jön biztosra veszem, hogy éhes lesz. Mindig eszik, borzasztó... legalább nem látszik meg rajta. Nem mintha amúgy nem tetszene , de na... Azért valljuk be a kocka hass azért is még is csak imponáló. Meg nem leszek kétszínű, engem se kell félteni ha evésre kerül a sor. Szeretünk enni. Csak nem mindig van lehetőségünk rendes házi kosztot enni, így nem csak neki, hanem azért magamnak is csinálom. Legalább lesz egy nyugodt esténk, és kellemesen megvacsorázhatunk.
Ahogy telik az este egyre rosszabbul érzem magam. A vacsorát a sütőben hagytam a köretet is elpakoltam, már a konyhát azt hiszem 10 szer felmostam , és átpakolgattam a tányérokat, poharakat. Valami nem hagy nyugodni, borzasztóan ideges vagyok, és hányingerem van. Nem is hányingerem, inkább mintha a gyomrom össze lenne szűkülve. Nagyon nem jó érzés. Nem értem mi lehet a bajom. Így elmegyek veszek egy forró fürdőt, ami majdnem egy óráig tart. Átöltözök pizsamába, és csak ülök az ágyunkon. Álom egyáltalán nem jön a szememre, tekintetem folyamatosan az órát bámulja. Hajnali 1... 2....  Hol van már ? Nem bírok magammal, így a nappaliba megyek, és leülök a kanapéra, és a lábammal kezdek el görcsösen toporzékolni a sötétben. 3.... 3:28, és kinyílik az ajtó. Végre, mély levegőt veszek, és úgy érzem a tüdőm soha nem volt még hálásabb levegőért, mint most.
- Végre... - felkapcsolom a kis lámpát, ami a kanapé mellett van, nem is értem miért nem a villannyal kezdi. Felé fordulok, és a szemem kipattan hirtelen. Borzasztóan néz ki, sebek borítják, és csupa mocsok. Hirtelen levegőt se kapok, és a hasamhoz kapok, mert ismételten teljesen össze szorul a gyomrom. Már tudom mit éreztem meg egész este.
- Merlinre Jamie... - oda sietek hozzá. - Mi történt? Megtámadtak a minisztériumba vagy.... - hátrébb lépek tőle pár lépést, és folyamatosan azon vagyok, hogy vissza fojtsam a könnyeimet. Nem fogok sírni. - Hol voltál ? - kérdezem végük. Minisztériumot biztos nem támadták meg, őt nem támadják meg ott, és hopponálva jár haza, így az úton se hiszem. Biztos nem a Minisztériumba volt, és ha arról van szó, amire gondolok... itt is kifog törni egy kisebb háború. Ugyanis az évek folyamán nem egy olyan beszélgetésünk, vitánk volt mi szerint jobb lenne, ha egy két küldetést kihagynék. Én pedig természetesen ellene voltam. Hisz basszus, nekem is ez a munkám, én is Auror vagyok, és én is vagyok olyan jó mint ő... nem hiszem el, hogy nem nézi ki belőlem!! És most itt van előttem, meg is hallhatott volna. A kezem önkénytelenül is ökölbe szorul. Kíváncsi vagyok mi lesz a magyarázata.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 129


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Vas. Május 01, 2016 3:48 pm



Lily & James


Kegyelmes hazugság nem árt senkinek.



Amikor Lily felkapcsolta a villanyt meghűlt a vér az ereimben. Jobban féltem, mint fél órája a halálfalók kereszttüzében. Ő meg egyre csak közeledett felém, ki a nappaliból, a gyéren megvilágított hall felé. Arcán először döbbenet, ijedtség, majd kétségbeesés és düh jelent meg. Szemei kikerekedtek és agyam máris egy jó megoldást, egy remek kifogást keresett mint, amikor anyu ránk talált a hátsó kertben a Siriussal közösen épített bunkerben, amelyet egy veszett gurkóval szanaszét romboltunk. A féltő, ideges és feldúlt nő olyan vehemenciával tud nézni rám, ahogy a szerető és szintén felbosszantott édesanya kiabálni az összeomlott bunker miatt. Tekintetében mégis volt valami lágyság; féltés és sértettség keveréke, mely domináns helyet foglalt el a düh mellett. Elérte, hogy ne csak attól féljek, hogy tettem miatt megkapom a letolást, hanem még az erős bűntudatot is felébreszti bennem.
- Semmi bajom, Lily. – motyogtam halkan. – Minden rendben, csak néhány karcolás van rajtam. – hárítottam azonnal és mellette elkúszva próbáltam eljutni a fürdőszobába. A be nem gyógyult sebeim égtek, minden porcikám egy forró fürdőért sóvárgott. – Nem, senki nem támadott meg, drágám, nyugodj meg kérlek. – nyúltam puha kezéért, mellyel közelebb akartam húzni magamhoz, míg a másikkal kipirosodott orcáján simítottam végig.
Felnéztem a nappali falán függő analóg órára és igyekeztem terelni a témát.
- Elmúlt fél négy, szerelmem, miért nem alszol? – kérdeztem lágyan közelebb húzva magamhoz őt, de utolsó kérdését úgy nekem szegezte, hogy képtelen voltam kibújni alóla.
Beletúrtam a hajamba, igyekeztem minél jobban ráfésülni a halántékomon lévő komolyabb sebre, de mégis úgy éreztem, mintha az ordítozná, hogy „Ide süss, Lily! Ezt még látnod kell.”
- A Zsebpiszok Közben voltam. – motyogtam az orrom alatt. – Semmi komoly, pár halálfaló, semmiség. – ismételgettem magam rögeszmésen. Csodálkoztam volna, ha ez Lily-t megnyugtatná, de nem tehettem mást. Fáradt voltam, fájt mindenem, nem tudtam semmit sem kitalálni, emellett még nagyobb lelkiismeret furdalásom lett volna, ha hazudok neki.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I fight for peace. I'm a member of the Order.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 442


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Vas. Május 01, 2016 11:08 pm


lily & james


Ahogy meglátom a férjemet, ahogy vérző sebeivel nagy kék szemeivel néz rám, a szívem összeszorul, szó szerint úgy érzem, hogy fáj. Hányingerem lesz, és hiába próbálom vissza fogni magam egy könnycsepp még is csak legördül az arcomon.Nem egy csatában vettünk részt, és keveset, de volt mikor sebesülésekkel jöttünk haza. És miért nem volt több sérülésünk? Mert ott voltunk, és fedeztük egymást. Most pedig egyedül szállt szembe velük, bármi is történt. Mikor közelebb léptem hozzá riadtan, és a sebeit nézem, majd a felszakadt ruháit.... Komolyan elborul az agyamat.
- Semmi bajod? James alig állsz meg két lábon! Nem látod hogy nézel ki, de gondolom érzed! - üvölteni akarok, de a hang épphogy kijön a torkomon. Mikor kiakar kerülni megyek hozzá közelebb.
Majd ami felbosszant, hogy hízeleg. Semmi baja, drágám... Tudom, ismerem...valamit eltitkol előlem. Megérint, amire lefagyok, én nem merek hozzá érni, úgy érzem még az érintésemre is össze esne. Hiába simítja meg az arcom nem nyugodok meg.  Nem akar választ adni, azt látom rajta, majd terelni próbál. Oh James ... szerelmem..? Ismerlek mint a rossz pénzt. Nem támadták meg a minisztériumba, hízeleg, hazudik, eltitkol valamit. Hátrálok és úgy nézek rá. Esküszöm megpofoznám legszívesebben, de ahogy látom eléggé fájhat neki minden porcikája, nincs szüksége hozzá. Majd neki szögezem a kérdést, hogy hol a pokolban volt valójában. Kap egy lehetőséget, hogy elmondja az igazat.
- És még is mi a fenét kerestél a Zsebpiszok közbe? Komolyan James pont nekem próbálsz hazudni ???? - már a hangom hasonlít a kiabáláshoz. Kezdem megtalálni a hangomat, a düh igenis segít benne.
- Nem pár halálfaló volt. Egy - kettő halálfalóval elbánsz! Ezek többen voltak, és utasítás nélkül nem mész a Zsebpiszokba! Hol a levél??? Elégetted? - nem vagyok hülye, ezt tudhatná, iszonyatosan felbosszant, amit tett és főleg az ami az eredménye lett. Tudom, hogy küldetésen volt, és azt is tudom, hogy kapott róla egy levelet, amin minden bizonnyal nem egy név szerepelt. - Most túl messzire mentél James.... - mindennél jobban szeretem, de most iszonyatosan nagyot csalódtam benne, ennyire nem tart jónak, hogy inkább megöleti magát?? Erre nem bírom tovább, és több könnycsepp is legördül az arcomon. Most mit kezdjek ezzel a helyzettel? Nem bizonyítottam neki eleget??   



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 129


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Szer. Május 11, 2016 10:07 pm



Lily & James


Kegyelmes hazugság nem árt senkinek.



Amikor megláttam, hogy elkezdett potyogni a könnye, bepánikoltam. Minden fizikai fájdalmam eltörpült amellett a tény mellett, hogy Lily-nek ilyen mértékű fájdalmat okoztam azzal, hogy nem szóltam a küldetésről. Egyik karommal az arca felé nyúltam, kétségbeesetten akartam eltüntetni a világ szeme elől azt a könnycseppet. Kikerekedő szemekkel néztem, ahogy önti el a harag, a szomorúság és, ami legjobban megütött engem is, a csalódottság. Csalódást okoztál, Potter, gratulálok! Miközben semmi mást nem akartam, csak megvédeni őt. Hiszen ezt csinálom, amióta csak ismerem, mindig. Őt védem. Mindegy miért, mikor, mit vagy hol csinálok, azt vagy érte, miatta vagy általa teszem. Ő a mindenem.
- Túlreagálod, Lily. - motyogtam az orrom alatt, majd rájöttem, hogy ezt nem kellett volna és gyorsan javítottam. - Úgy értem, biztos vagyok benne, hogy rosszabbul nézek ki, mint amilyen rosszul vagyok. Tényleg, semmiség. Alig érzek egy kis fájdalmat. - próbáltam rámosolyogni biztatóan és nem figyelembe venni a fejem aggasztó lüktetését. Igaza van, tényleg pocsékul érem magam és semmi másra nem vágom, mint egy forró fürdőre, meg egy puha, meleg ágyra, de amíg Lily itt áll előttem, nem hagyhatom el magam.
- Arra volt dolgom. - közlöm röviden, halkan. - Nem hazudok, kicsim. Nekem sosem hazudnék. - próbáltam kiengesztelni és elhitetni magammal a nem elárulás és a hazugság között bizony jókora különbség van. - Belém kötöttek és tudod, hogy nem tudom megállni, oda kellett pirítanom nekik. Kérlek, ne haragudj rám. Minden rendben, néhány horzsolás, tényleg semmiség... - erőlködtem, de ezúttal nehezemre esett hazudni. Talán a könnyek, vagy a megemelkedett hangnem miatt, vagy a több sajgó seb tehetett róla. A lényeg, hogy még így is azzal győzködtem maga, hogy ez nem teljes hazugság. Tényleg arra volt dolgom és a halálfalók tényleg belém kötöttek. Csak hát ez volt a lényeg.
- Azt hittem csak néhányan lesznek. Háromra számítottam, aztán megjelentek hatan. - motyogtam elkeseredetten. A szerelmem arcán legördülő könnycseppekkel néztem farkasszemet. Megríkattam, ennyit érsz, James Potter és nem többet. Most pedig menj és keress magadnak egy jó mély gödröt, ahol letöltheted hátralévő életedet. - Nem. Nem égettem el, Lily. Kérlek, nyugodj meg. - motyogtam halkan, tenyerem végighúztam a karján. - Már vége, itt vagyok épségben és pár horzsoláson kívül semmi bajom. - bizonygattam kétségbeesetten.
Ha a helyzet úgy áll, én is tudok veszekedni, elbűvölő viták szoktak kialakulni közöttünk apróságokon, semmitérő ostobaságokon, olyankor nem is komolyan veszekedünk. Ám most, amikor én is tisztán látom őt és a finoman szólva szar helyzetemet, akkor inkább a nyugtató szerepét veszem fel és igyekszem kibékíteni. Ez már nem arról szól, hogy sosem veszem le a cipőt, ha belépek az ajtón, ez már sokkal komolyabb.
- Bocsáss meg, szerelmem. - suttogtam elgyötörten mikor már teljesen átlátott rajtam. Nincs több hazugság és mellébeszélés. Mostantól csak a teljes igazságot fogja hallani tőlem. Megérdemli. - Lily, soha többet nem fog előfordulni, ígérem. - mondtam olyan komolyan, hogy még én is elhittem egy percre. Aztán belegondoltam megint, hogy mi lenne, ha ugyanúgy, mint már párszor jönne egy levél, amiben küldetésre küldenek,amiben arra utasítanak, hogy kapjunk el néhány halálfalót. Ha lehetőségem lenne rá, ha csak egy pici alkalmam nyílna arra, hogy elhallgassam Lily elől a parancsot és ezzel megvédjem őt, én biztosan megint megtenném. És utáltam magam ezért a hazugságért.
 



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I fight for peace. I'm a member of the Order.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 442


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Pént. Május 13, 2016 8:54 pm


lily & james


Az az igazság, hogy nem azért dühödtem be, mert hazudott, az más lesz. Természetesen tudom, hogy sandít a sztorija, talán Siriuson kívül én ismerem őt a legjobban. Az idegesít, és azért vagyok dühös, mert ... Merlin szerelmére, meg is hallhatott volna! Tudom, hogy nem mond igazat, akkor nem védené a helyzetet, és nem beszélne ennyire kedvesen... és nyálasan. Nem szoktunk így beszélni egymással, és ebből tudom, hogy furdalja a lelkiismeret furdalás. Elsőnek akkor hívott, kicsimnek meg szerelmének, mikor az olaszországi utamból eltört egy hógömböt, amit édesanyámékkal vettem még évekkel ezelőtt. Azt mondta, hogy Sirius spontán, mint akit megcsípett a bolha átváltozott, és rohangált a lakásban. Persze jó barátja nem tartózkodott a lakásba, hogy alátudja támasztani az esetet. Akkor is kihoztam belőle, hogy ő volt, az miközben a kis cikeszét megszellőztette. Ismerem már James Pottert, nem tud semmit eltitkolni előlem. Viszont a szívem megesik rajta, mert.. merlinre tényleg szörnyen fest. Hányingerem van, és szédülök a látványtól, borzasztó szenvedni látnom.
- Nem reagálom túl James, tudod jól... - mély levegőt veszek. Próbálom belőle kihúzni az igazat, de nem tántorít. Majd a következőkre elnevetem magam kínomba.
- Hogy nem hazudnál nekem? Oh valóban, te nem hazudsz, csak elferdíted az igazságot, igaz már elfejeltettem, hogy ezt már 1milliószor megbeszéltük. - nem akarok vele így beszélni, és viselkedni, főleg, hogy látom  mennyire rossz állapotban van, de ... kihozza belőlem. Nem egyszer akar közbe kikerülni, tudom, hogy a fürdőbe igyekszik, én pedig olyan szemét vagyok, hogy nem engedem tovább, hanem tudni akarom miért nem vitt magával. A könnyem is elered, amit utálok, és nem igen szoktam megengedni magamnak, de borzasztó csalódott és dühös vagyok. - Igen tudom hős lovag, hogy nem hagyod magad.... - sóhajtok, ennek így sosem lesz vége. Elállok közbe a lépcsőtől, és mutatom, hogy irány fel a fürdőbe, ugyanis próbálom a könnyeimet lenyelni közbe. Már nem is reagálok a sok szerelmemre, és a gyötrődésre. Jól esik hogy így próbál meghunyászkodni, de az nem változtat a tényen, hogy majdnem belehalt. Látom a sérüléseit, sosem mondaná, hogy fájdalmai vannak, és azt se , hogy meleg helyzet volt, és épp hogy megúszta a dolgot. - Az biztos , hogy nem fog ilyen többet előfordulni... -mondom közbe sejtelmesen. Eszem ágában sem lenne elhagyni ilyen miatt, szeretem és sosem hagynám el, csak durvább esetben természetesen, bár a hazugság és a titkolózás is köztük van. Higgye nyugodtan azt , hogy veszélybe van, hátha ez is segít abban, hogy őszinte legyen velem.  Az se mindegy milyen súlyosságúak. Úgy is megfogom tudni, maximum nem ma, hanem holnap. De úgy érzem mára elég volt gyötörnünk magunkat. Felérünk a szobánkba, majd bemegyek a fürdőbe, és engedek neki fürdő vizet, miközben leveti ruháit a szobába.
- Esküszöm legszívesebben hagynám, hogy mugli módjára gyógyulj meg... - lépek ki, majd meglátom a felső testét. Eddig is voltak rajta hegek, mind a kviddics miatt, vagy egy rosszul elsült tréfák miatt kisebbek. De amit látok friss horzsolások, piros foltok, amik holnapra gyönyörűen színváltós lesz.  A kezem ismét ökölbe szorul, oda sétálok hozzá, és a két kezem közé szorítom az arcát, hogy ne tudjon menekülni a pillantása. Belenézek mélyen a két nagy kék szemébe. - Ha még egyszer egyedül futsz össze annyi halálfalóval, amennyivel nem bírsz el , elmenekülsz! Értve vagyok? - ezt olyan komolyan mondom, hogy ha megszegi tényleg elhagyom... leszarom az egóját, ez már nem vicc. - Szeretlek, és nem foglak elveszíteni. - szögezem le végül, majd a reakciója után elengedem. - Menj fürödj le, meg keresem azt a gyógykenőcsöt, valahol itt kell lennie. - mondom végül elfordulok, és még pár csepp legördül az arcomon. Mikor hallom csukódni az ajtót, kicsit elengedem magam, és szó szerint neki esem az ágynak. Egy ideig remegve ülök, és a gondolataim ide oda cikáznak. Mély levegőt veszek, majd belenyúlok a fiókomba, abba a reménybe hogy ott van a kenőcs, egyéb dolgaink mellett. Nincs ott. Remek, átfordulok James oldalára, és ott is belenyúlok az éjjeliszekrény fiókba. Nem szoktam turkálni, de emlékszem valahol ide tettem. Majd a kezem megragad a legalján pár levelen. Nem is érdekelne, ha az egyik feladója nem Sirius, nem a rokonja, és nem is Remus stb... hanem ismerős Főnix pecséttel. Automatikusan felnyitom a levelet, majd neki állok olvasni, hisz a tetején kedves Lily és James Potter van írva, és a dátum szerint én biztosan nem olvastam ezt a levelet, ami arról szól, hogy ma küldetésünk van...
Nem bírom tovább elkezdek bőgni, az arcomat beletemet a párnába. Még is hazudott, és nem kicsit. Ez már komoly. Miért csinálja ezt ???
Mire újra nyílik a fürdőszoba ajtaja már száraz szemekkel ülök az ágy szélén, bár azt nem tudom garantálni, hogy nem vér vörös. Csak felmutatom a levelet, és merően nézek rá.
- Vagy mondasz egy elfogadható magyarázatot arra, hogy miért hazudtál... - nyugodt vagyok, most nem borulok ki, azt már kiéltem. - Arról van szó, hogy nem tartasz elég jónak? Inkább egyedül elintézed, és kockáztatod az életedet, még hogy én is menjek? Ennyire lebecsülsz?   - kérdezem, már ridegen. Félek a válaszától. - És ne merd kérlek... könyörgöm... ne kezd el kerülgetni a témát, és ne kicsimez, meg szerelmemez. Kérlek... az igazat. Miért mentél el egyedül? - már nem vagyok dühös, szomorú, csalódott. Csak kétségbe esett.
  



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 129


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Szer. Május 25, 2016 5:56 pm



Lily & James


Kegyelmes hazugság nem árt senkinek.



Ilyenkor szeretem elviccelni a dolgokat. Nem szeretek vele veszekedni, így ha ő mégis elkezdené, akkor azonnal megpróbálom elütni a dolgot valami poénnal. Tudom, igazságtalan, mert neki is joga van hozzá, hogy kidühöngje magát és jól beolvasson nekem, hiszen amikor engem dühít el valami, akkor én sem rejtem véka alá.
Akkor most módosítanám, illetve csak kipótolnám előző kijelentésemet. Nem szeretek vele veszekedni, de főleg akkor nem, amikor én vagyok a hibás. Ezt az öregemtől örökölhettem. Szegény édesanyámnak, milyen balhékat kellett kiállnia két ilyen egocentrikus és eleven, örök gyerek Potterrel.
Ez most azonban más. Ezt az esetet az anyám előtt sem bliccelhetném el, nemhogy Lily előtt. Magyarázattal tartozom neki és jelenleg akkor teszem jól, ha mélyen lapítok és hagyom, hogy kiőrjöngje magát. Hiszen ha beleképzelem magam az ő helyébe, rájövök, hogy nekem sem lenne különb reakcióm. Sőt. Valószínűleg már a Szent Mungóban kiabálnék szerencsétlen gyógyítókkal, hogy miért nem gyógyul hamarabb az a seb?!
- Tudom, hogy nem reagálod túl. – bólogattam buzgón, igyekeztem mindenben egyetérteni vele.
És csak tovább bólogattam szomorú arcot vágva és nem mertem többet bocsánatot kérni. Már így is annyiszor sajnálkoztam az elmúlt pár percben, mint egész életemben összesen. Persze jól is tettem, de bizonyos esetekben nem segít ezer sajnálom sem. Ez egy olyan eset.
- Tessék?! – kaptam el a fejem hirtelen. Szemeim kitágultam, valami mélyen dobbant odabent és tüskés béklyóba szorította a szívemet, a gyomromat és minden létfontosságú szervemet. Piszkosul fájt, jobban, mint bármelyik heg. – Ezt meg hogy érted, Lily? Hogy érted, hogy nem fog többé előfordulni? – kérdeztem kétségbeesetten. Én komolyan gondoltam, amit mondtam, de az ő szájából teljesen máshogy hangzott. Sejtelmesen, szkeptikusan és egy pillanatra megállt bennem az ütő, mert azt hittem, hogy el akar hagyni. – Várj, most komolyan… hogy értetted? – faggattam tovább, de akkor már húzott fel a lépcsőn és n engedelmesen követtem minden lépését, mint az anyukáját a kisgyerek, aki valami rosszfát tett a tűzre.
Bevallom, hogy kissé féltem a válaszától. Nem semmi, mert James Potter nem fél semmitől, elvben, de most határozottan rettegtem. Nem vagyok érzelgős típus. Ritkán használom a szerelmem, kicsim, életem vagy bármi ehhez hasonló kifejezést, bár ilyenkor komolyan gondolom, de legtöbbször a vészes helyzetekbe használom. Vagyis az ehhez hasonlókban. Sajnos nem lágyul el tőle és nem is érdekli túlzottan, mert tudja, hogy csak menteni akarom a bőröm. Persze, nem mondom, tökéletesen illenének rá ezek a jelzők, de mégis túl elcsépeltnek találom őket.
- Igen, persze. Megígérem. – mondtam eltökélten a szemébe nézve. Bizonygatni akartam, hogy ez most valóban így lesz, többé nem fogok hazudni neki és nem titkolok el előle semmit se, de ezzel csak rontottam volna a helyzetemen, meg különben sem éreztem igaznak. Persze most még úgy gondolom, hogy nem lesz ilyen több, főleg az előbb kimondott, kétségbeejtő szavai után, de ha belegondolok, hogy mi lesz a következő ilyen helyzetben, amikor elküldenek minket sittre vágni néhány halálfalót, akkor máris elszáll a kedvem a nagy ígérgetéstől.
- Nem fogsz, Lily. – győzködtem a haját simogatva. - Én is szeretlek. Nagyon szeretlek. – vallottam be őszintén és tovább törölgettem a könnycseppeket az arcáról.
Aztán kiment a fürdőből. Egy ideig csak álltam és néztem, ahogy elmegy, majd amikor meggyőztem magam, hogy nem fog örökre elmenni és ott lesz a hálóba akkor is, ha most becsukom magam mögött az ajtót, így tettem. Nehéz volt, de levettem róla a pillantásom és megbíztam benne, úgy, ahogy ő bennem sosem fog többé.
A víz halálosan csípte minden egyes sebemet és horzsolásomat, de összeszorított foggal mostam le a mocskot róluk és igyekeztem minél férfiasabban, hang nélkül tűrni a fájdalmat. Közben nem terveztem előre semmit. Nem szoktam. Majd jön magától minden, végeredményben azt hiszem, minden egyes részletet el fogok mondani neki.
Amikor azonban kilépte a fürdőszobából, láttam, hogy már a levelet szorongatja, amely a küldetésről szól, és amiben mind a kettőnknek írnak. Valóban beszélni akartam róla, de inkább nem szerettem volna, hogy lássa.
Mélyen felsóhajtottam, immár nem volt bennem pánik és a határozottságom is összeszedtem valahol. Leültem mellé az ágyra egy szál pizsamaalsóban és elkaptam zöld pillantását, onnantól már nem is eresztettem.
- Nem amiatt van. Dehogyis. – ráztam a fejem lassan. – Ezt verd ki a fejedből, minél hamarabb. – mondtam halkan. Eszembe sem jutott, hogy neki ilyesmi jár a fejében. Még, hogy én nem gondolom őt, jó varázslónak. Merlin koszos gatyájára… ekkora marhaságot. - Hidd el, hogy nem ismerek nálad ügyesebb boszorkányt. Engem is bőven lekőrözöl, sokkal több bűbájt ismersz, és úgy használod őket, mint én még sosem. Nem ezzel van a baj. – motyogtam az orrom alatt.
Elszakítottam tőle a pillantásom, felálltam és idegesen jártam fel-alá a szobában, pár kör után megálltam és szembefordultam vele. Az arcomat dörzsölgettem, mintha az segítene és úgy tettem, mintha az ablak elő lógó függöny kötné le a figyelmemet. Pedig csak azt néztem, de nem láttam semmit. Események milliói peregtek le a szemem előtt egy másodperc töredéke alatt.
- Én csak… annyira féltelek. – súgtam, majd megembereltem magam és ránéztem. – Rettegek, ha valami bajod esik és már rosszul vagyok, ha meglátok egy baglyot, mert tudom, hogy ha az a Rendtől jött, akkor mindkettőnknek szól és el kellene mondanom. – beletúrtam kissé nedves hajamba és folytattam. – De amint lehetőségem akadt, hogy eltitkoljam előtted, akkor meg is tettem, mert félek, hogy valami bajod esik közben. Csodálatos boszorkány vagy, te vagy a legjobb, akit ismerek… - igyekeztem ezt a vonalat erősíteni benne. – Én viszont mégis rosszul vagyok, ha arra gondolok, hogy harcolnod kéne valamelyik halálfalóval. Mi van, ha veled is ez történik? – mutattam végig magamon gyorsan. – Mi van, ha… sokkal rosszabb? – nyeltem egyet és megborzongtam. – Mi van, ha a segítségemre kell lenned és akkor történik valami, vagy ha egy pillanatra kijátszanak, és én nem leszek ott, hogy az átok elé ugorjak?! – szemeim tágra nyíltak, libabőrös lett a karom a régóta elfojtott szavaktól. – Mi van, ha nem érek oda? Hogyan éljek én utána? – karjaim széttártam, majd tehetetlenül összecsuktam és visszaültem az ágy szélére.

 



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I fight for peace. I'm a member of the Order.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 442


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Pént. Május 27, 2016 11:46 pm


lily & james


Miután a levél a kezembe került érzések áradata halmozott el pár másodpercen belül.
Erősen célozgattam arra, hogy ha mégegyszer ilyet csinál elhagyom. Nem tenném, ilyenért biztosan nem hisz nem tehet róla, hogy többen lettek a halálfalók. Arról viszont igen, hogy nem futott el. Ugyanis túlerőben nem szégyen, főleg ha az ember élete a tét. És szeretném valahogy nyomatékosítani azt, hogy ne forduljon elő tényleg többé ilyen. Látom rajta, hogy megijesztem ezzel és összeszorul még jobban a torkom. Viszont kicsit örülök neki, hogy ennyire kiakasztom, hisz ezek szerint szó sincs olyasmiről, hogy nem szeretne. Nem is reagálok erre többet, hagy eméssze kicsit magát, hisz valahogy meg kell leckéztetnem, és ha nem így akkor hogy? Meg is ütném, de fizikailag szerintem elég fájdalmon ment és megy át. Végig a fürdőig faggat, hogy hogyan is értettem az előző dolgot. Végül a két kezem közé teszem az arcát, és megígértetem vele, hogy soha többé nem csinál ilyet. Vigyáznia kell, mert nem szegheti meg.
- Ugye tudod, hogy most a szavadat adtad ? - nézek rá, mármár kétségbe esetten. - Soha többé nem akarok még egy ilyen estét! - mondom neki, miközben a hajamat simítja végig, amitől megremegek,majd meglepődök, mikor újabb könnycseppeket töröl le az arcáról. Észre se vettem, hogy ismét neki álltak kibújni a szemeimből. Mély levegőt veszek, és kivonulok a fürdőből, most valamiért egy percet se tudok ott tölteni. Kicsit egyedül kell lennem, meg persze neki is le kell tusolnia, és meg kell találnom a krémet is ... a krém...

Az értésekhez pedig gondolatok. Nem vagyok már dühös, nem akarok kiabálni, nem akarok veszekedni. Egy valamit akarok méghozzá válaszokat. Úgy érzem fáradt vagyok teljesen kimerültem. Legszívesebben leoltanám a villanyt és magzatpózba összegömbölyödve próbálnám álomba szenvedi magamat. De nem menne, amíg nem tisztázom le ezt most azonnal nem fogom aludni. Nem értem miért csinálta, miért hazudik, miért titkolózik. Mi lehet arra jó válasz, hogy a halálába rohan? Nem erre nem lehet megfelelő válasza. A levelet szorongatom végig ameddig zuhanyzik, közben kifújtam az orromat, és a szememről is felitattam a könnycseppeket. Higgadt vagyok és kétségbe esett. Tudni akarom a válaszokat. Mikor kijön a zuhany alól már nyugodtan, száraz szemekkel lebegtetem meg a levelet. Tekintetéből látom, hogy először meglepem vele, majd mint aki számított erre a beszélgetésre. Miközben leült mellém belőlem kétségbe esetten elkezdett ömleni minden amit már régóta magamba tartottam. Tudni akarom, hogy tényleg ilyen rossz aurornak tart e , hogy inkább szembe nézz több halálfalóval is, és ezzel életveszélyes helyzetbe találja magát.
Miután kiadtam mindent, csak néz rám, és hevesen elkezd ellenkezni. Biztosra veszem ha úgy lenne ahogy gondolom és rákérdezek elmondaná. Főleg ezek után elmondaná. Így ezzel kapcsolatban azonnal nagy kő esik le a szívemről. Végig egymás szemébe nézünk, én már kétségbe esetten.
- Akkor még is miről van szó? James ez ... el kell mondanod, még is mi ilyen komoly, amire erre késztet hogy hazudj, és belehalj?? - tör ki belőlem megint, majd feláll és látom próbálja össze szedni a gondolatait, én pedig majd szétrobbanok az idegességtől és a kíváncsiságtól. Csak tudnám már meg. Még csak rám se néz, miközben próbálja össze szedni magát, még az életben nem láttam őt ilyen idegesnek, és hogy ne tudjon rám nézni. Erre én is még idegesebb leszek, mert nem tudok mire gondolni mi lehet ilyen súlyos dolog. A kezemet tördelem, és a körmömet vésem a tenyerembe, hogy ne üvöltsem el magam, hogy ne rázzam ki belőle végre a választ , és nem mamár nem akarok sírni többet.
Aztán végre rám néz, és neki kezd...
Végig hallgatom nem szólok egy szót se, csak döbbenten hallgatom végig és nézem végig ahogy kiadja magából. Döbbenten és azt hiszem enyhén nyitva maradt a szám is a végére, és nézek a férjemre, aki vissza huppan az ágyra. Erre nem számítottam, és fogalmam sincs... hol kezdjem. Egyszerűen közelebb ülök és megölelem. Arcomat a nyakába fúrom ahogy csak lehet, és közbe próbálom összeszedni a gondolataimat. Mikor elengedem,még egy hosszú csókot nyomok az arcára. És a szembe nézek.
- Tudom rég volt, de emlékszel a házassági fogadalmunkra? Jóban rosszban... társak leszünk, és támogatjuk egymást, és egyéb közhelyekre? Én ezt komolyan gondoltam. Nem kell ... óvnod. És ha lesz rajtam pár seb? Ott a csodakenőcs... előfordult már és túléltem. - halványan elmosolyodom. - Amit az előbb elmondtál, én is ugyan ezt érzem. Fordított helyzetbe te hogy éreznél, ha én jönnék így haza mint te, és jelenteném be, hogy nem szóltam mert féltettelek.. James így nem megy. Együtt csináljuk végig az egészet, világos? Egyébként is mit gondolsz és én mit fogok kezdeni nélküled? - itt mély levegőt veszek. - Mi lett volna ha ... ma nem... érted... Egyedül hagynál... az miért jobb? - közbe megfogom a kezét, és erősen megszorítom. A hideg futkos a hátamon minden gondolatért, de úgy látszik muszáj ezeket kimondanom hangosan és tisztáznunk. - Inkább ott halok meg veled a csatába, még hogy várjam a baglyot a halál híreddel. Egyedül nem tudnám ezt végig csinálni... nem is akarnám... csak te vagy nekem. - már szenvedésembe elnevetem magam miközben még csak kiszökik pár könnycsepp. - Fenébe is James komolyan... tényleg csak te vagy, és nem fogok nélküled egy percig sem meglenni. - mély levegőt veszek, összeszorítom a szemem, ebből most elég. - Remélem felfogtad, és soha többé nem kell megejtenünk ezt a beszélgetést. Ketten jobbak vagyunk és erősebbek... - ... ha ott lettem volna ma este már órákkal korábban itthon lennél fele annyi sebbel...
  



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 129


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Hétf. Jún. 13, 2016 9:35 pm



Lily & James


Kegyelmes hazugság nem árt senkinek.



Bár egész testem jólesően elkezdett zsibbadni a csodás forró fürdő hatására, azért még mindig éreztem a sérüléseket és horzsolásokat. Az izmaim is elfáradtak, minden porcikám a meleg ágyra, vagy legalább egy kis puha fotelre vágytak meg egy korsó vajsörre, de előtte ezt a kört még le kellett futnom Lily-vel. Tény, csúnya dolog volt, amit tettem és jelenleg fogalmam sincs róla, hogy megtenném-e még egyszer vagy sem. Ha arra gondolok, hogy mi lett volna, ha ma este ott van velem a halálfalókkal szemben, akkor egy cseppet sem érzek megbánást, csak nyugalmat. Kimaradt belőle, még az esélyt sem adtam nekik, hogy kárt tegyenek Lily-ben. Ám amint beleképzelem magam a helyébe, rosszul leszek, és azért imádkozok, hogy soha a büdös életbe eszébe se jusson bosszúból ugyanazt elkövetni, amit most én. Valószínűleg még nála jobban is ki lennék borulva. Egyszerűen el se tudnám képzelni a szituációt. Én nem tudok olyan jó gyógyító bűbájokat, mint ő, ráadásul halvány fogalmam sincs róla, hogy merre lehet az a kenős, amiről beszél és mégis mire jó, úgyhogy minden bizonnyal már a Szent Mungóban kiabálnék szerencsétlen gyógyítókkal, ha Lily lenne ilyen helyzeten.
- Persze, tudom. – bólogattam kissé meggondolatlanul. Most még persze képtelenségnek tartom, hogy még egy ilyet eltitkoljak előle, de ismerem magam és ő is ismer engem. Két hónap múlva talán megint egyedül leszek, amikor a bagoly meghozza a levelet és ki tudja, hogy akkor miként fogok cselekedni. – Megígérem, nem lesz több ilyen.
Kinézve az ablakon nem láttam mást, csak azt a szűk utcát, melyet kölcsönkapott, halovány fényével szürkévé varázsolt a félhold. Szép volt, sőt gyönyörű, de nem olyan fenséges, mint egész alakjában. Persze a teliholdról vannak jobb és rosszabb emlékeim is, de az biztos, hogy mindegyik kacifántos, veszélyes, de kalandos. Hová tűnt az a gondtalanság? Amikor még csak az volt a legnagyobb gondunk, hogy McGalagony ne küldjön büntetőmunkára és Lily ne kapjon el takarodó után a folyosón tilosban járva. Ezek az emlékek lassan elsüllyednek. Belesüppednek a múlt iszapjába és nem marad belőlük más csak nemes, régi, kissé kopott emlékek.
Beszéd közben rá sem mertem nézni, a holdat bámultam, ami kicsit sem segített jobban érezni magam, majd a szoba sarkát néztem, végül Lily csodálkozó arcát. Csak dőlt belőlem a szó, mint akinek pálcát tartanak a fejéhez, de el kellett végre mondanom. Nem csak magam miatt, neki is tudnia kellett, hogy remek boszorkánynak tartom és nem azért nem szóltam neki a küldetésről, mert azt hiszem, kevésbé osztaná az átkokat, mint én.
Először fordul elő velem, hogy nem tudok megszólalni, hogy nem tudom, mit mondjak. A beszélőkém még sosem hagyott cserben, általában azonnal sikerül kiböknöm valami frappánsat, de ezúttal csak összeszorul a torkom. Közelebb húzom magamhoz Lily-t és egy csókot nyomok a feje búbjára.
- Én is komolyan gondoltam a fogadalmat, de azt is tudom, hogy meg kell védenem téged. Nem csak azért, mert én vagyok a férfi és a becsületem múlik rajta. – villantottam felé egy erőtlen mosolyt. Talán most nincs itt a helye a humorizálásnak. – Hanem azért is, mert kellesz nekem, érted? Egészben. Az úgy nem jó, ha fél karod vagy fejed hiányzik. Nekem mindened kell. A legvékonyabb hajszáladtól kezdve a kislábujjad körméig. Ráadásul sértetlenül. Hát sokat kérek? Egy olyan világot ahol nem kell féltenem a biztonságod. – Egyik kezem ökölbe szorult mérgemben, másikkal még mindig Lily arcát fogtam, hüvelykujjam körkörös mozdulatokkal cirógatta jobb orcáját.  – Nem tudom, hogyan van ez a mugliknál. Én nem igazán hiszek benne, de ha van valami… bármi ez után az élet után, akkor onnan azt szeretném látni, ha esetleg oda kerülnék, hogy nagyon öregen, ráncosan és őszen az unokáid és a szerető családod körében halsz meg. Nem halálfalók keze által, hiába velem együtt. – csóváltam a fejem rosszallóan. – Én értem, amit mondasz. Te is nagyon fontos vagy nekem. Jobban szeretlek, mint saját magamat. Pedig tudod, hogy ez milyen nagy szó. – néztem rá mosolyogva. – És éppen ezért meg kell értened, ha meg akarlak védeni az erőszakos haláltól. – vontam vállat egyszerűen, de azért hozzátettem: - Ennek ellenére megígérem, hogy nem fog ez többé előfordulni és hidd el, igyekszem, hogy többé ne kelljen részt vennem egy ilyen… beszélgetésben. – ő a beszélgetés szót használta, de szerintem ez elég enyhe kifejezés arra, ami most folyt közöttünk. Azért nem akartam ezen az apróságon fennakadni. – Tudom, hogy jobbak vagyunk együtt, ez természetes, de innentől kezdve, ha el is megyünk bármilyen küldetésre, ketten megyünk, de azonnal hopponálunk, ha háromszoros túlerőt észlelünk. Ezek már tudják, hogy mikor, hol és kire számítsanak. Óvatosabbnak kell lennünk. Lehet közöttük egy animágus, egy kép vagy bárki. Esetleg nálunk egy áruló… - erre még gondolni is rossz volt, de persze minden megeshet. Ilyen időkben, kiemelten figyelni kell arra, hogy kiben bízunk meg. – Na, hol van az a kenőcs? Nem akarok panaszkodni, de úgy érzem magam, mint akit agyontaposott néhány bevadult kentaur. –fintorodtam el.
<3
 



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I fight for peace. I'm a member of the Order.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 442


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Kedd Jún. 14, 2016 6:52 pm

Lily & James


<3  • 807 • Zene


Tényleg látom rajta, hogy szenved és nem csak a sebei miatt, hanem valóban megbánta az egész együtt. A szívem még jobban megesik rajta, és könnyes szemekkel , meghatódva ölelem át szorosan. Mindent amit mondtam tiszta szívemből mondtam, cseppnyi kételkedés nincs a hangomban Tényleg nem tudnék mihez kezdeni nélküle, nem is akarnék semmit kezdeni nélküle. Látom a nyíltságommal eléggé megleptem, szerintem mind a kettőnket, hisz ilyen beszélgetések az érzéseinkről nem igazán szokott előfordulni. Nem hiába egyikünk se az az érzelgős fajta, az érzelmeinket inkább kimutatjuk, mint kimondjuk, és eddig mind a ketten teljesen elvoltunk ezzel. Most viszont eljött az idő, hogy szóban is nyugtázzuk a dolgokat, és bárhogy vesszük egymás szavai nagyon jól esnek. Majd Ő folytatja, én pedig ajkamba harapva hallgatom végig a vallomását, valahol elnevetve magamat, valahol pedig jobban bekönnyezve.
- Nem értelek, nem értem miért szeretsz ennyire... de komolyan. Bárkit megkaphattál volna, miért pont én? - tör ki belőlem a kérdés, és ha őszinte akarok lenni magamhoz, ez az eljegyzésünk óta foglalkoztat. James jóképű, gazdag és okos, és nagyon jó humora van. Szó szerint bárkit megkaphatna, és valamiért én kellek neki. Ráadásul ennyire, hogy a szívem szakad meg. - Néha úgy érzem meg se érdemellek... - mondom ki halkan az elnyomott gondolatomat, amit nem is igazán akartam hangosan kimondani, csak magamat nyomasztani vele. Végén erőt veszek magamon, és felemelem a fejemet, majd a tekintetemet is ráemelem.
- Egyébként is. - fogom egy hajszálamat és kitépem. -  Látod, még mindig egészben vagyok, erős vagyok. - vigyorodom el végül. Nem szoktunk átmenni ennyire érzelgősbe, így neheze is kezelem a helyzetet, nem kicsit zavarban is vagyok. Összeszedem magam, mély levegőt veszek,majd folytatom komolyan.
- Te meg azt értsd meg kérlek, hogy én veled együtt akarok öregasszony lenni. Egyedül nem akarok, az olyan unalmas... belehalnék nélküled az unalomba, ha nem jártatod mellettem a szádat. - vallom be neki faarccal, mert hiába hangzik nevetségesen, ez véresen így van. Arról, hogy jobban szeret saját magánál, csak könnyes szemekkel elnevetem magam, közelebb húzom a nagy fejét, és csókot nyomok a szájára. Majd hagyom folytatni, ugyanis a végére teljesen egyetértek vele, mert én is így gondoltam. Csak bólogatok minden szavára. Vagy együtt vagy sehogy, ha forró lesz a helyzet elmenekülünk.
- Csak nem értem ezt eddig miért nem lehetett így csinálni. - nézek rá jelentőségteljesen, majd a sebeire. Arra, hogy valószínűleg valaki áruló közöttünk, vagy valaki kémkedik utánunk szó szerint kirázz hideg. Mély levegőt veszek. - Bármi is történik ki fogjuk deríteni. Nem tetszik, hogy már túlerőben vannak, és készenlétben. Ez már nem játék... A következő gyűlésen szóba hozzuk, mindenkinek készenlétben kell lennie. - ijesztő a helyzet, nyugtalanító, és ez nem maradhat így. A végén mi veszítenénk, de az képtelenség. Ezt a háborút nekünk kell megnyerni.  Majd James megjegyzi a fájó sebhelyeit, én pedig lóhalálában pattanok fel az ágyról. - Jjaj ne haragudj, már is keresem. - cseppet szét vagyok esve, cseppet se nyugodtam még meg. Kapkodva keresem a szobába mindenhol azt a francot kenőcsöt. Az a baj, hogy nagyon kényes készítmény , hetekig tart az elkészítése, és ha nem én csinálom iszonyat drága meg ritka. A lényeg, ha eltűnt nagyon mérges leszek. Már az egész szobát feltúrom idegességembe. Egy pillanatra megállok össze szedni a gondolataimat, majd lerohanok a konyhába, ahol majdnem leesek a lépcsőn, épp hogy megtudok kapaszkodni a korlátban. Elfelejtettem, hogy legutóbb Sirisunak kellett, hagyjuk most hogy mi történt vele. .. Így a konyha egyik fiókjában meg is találom a kenőcsöt, majd sietek fel .
- Meg is van. - egy halvány mosoly kiül az arcomra. - Vetkőzz le... - itt rögtön ránézek, már ismerem mint a tenyeremet, hogy most valami poénosat fog még fájdalmaiba is mondani. A lámpát rá irányítom, majd a látványtól ismételten össze szorul a gyomrom, és hányingerem lesz. Mély levegőt veszek, és a pálcámat. A kisebb horzsolásokat pálca egy kis varázsige segítségével teszem szebbé. A mélyebb sebeket kitisztítom alkohollal, majd vastagon bekenem a kenőccsel. Azt hiszem ezzel az egész tubus elfog fogyni. - Tudom, hogy csíp, ne haragudj.... - ahol tudom fújom, de egyszerűen kezdek rosszul lenni. - Most szólj, hol hagyjam meg, hogy legyen harci sérülésed... - jegyzem meg fásultan, bár humor akart lenni, de ez rossz viccnek is. Végül a nyakát, és az arcát kezdem el csinálni. - Azt hittem legalább az arcodat véded ilyenkor. - annyira ideges vagyok, hogy muszáj valamivel levezetnem, és ez a szarkasztikus humorommal jön elő, bár már nekem fáj az is. - Ez itt nagyon mély.... - nyomkodom meg az arcán lévőt ami a nyaka felé húzódik.  -  Még is lesz harci  heged... ennyit a tökéletességedről drágám. - jól belemasszírozom a krémet, de félek valóban ez a seb nyomot fog hagyni, bár ha belegondolok nem is csak ez az egy, de ez lesz a legfeltűnőbb. - Kész vagyok... reggelre kiderül melyik a gonoszabb. - keserűen elmosolyodom, most legszívesebben már hozzá se nyúlnék, úgy érzem, hogy mindent érintésemmel csak fájdalmat okoznék neki.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
I have the dark mark. I'm a death eater.
avatar
♦ Everybody has secrets. ♦


Leadott tekercsek : 129


TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   Csüt. Jún. 23, 2016 11:03 pm



Lily & James


Kegyelmes hazugság nem árt senkinek.




Mg én magam is meglepődtem rajta, hogy mennyire őszintén és nyíltan kimondtam előtte hangosan az érzelmeimet. Persze, nem titok, hogy szeretem és alkalomadtán szoktam is hangoztatni, mennyire fontos nekem, de ezt nem mondja, inkább érzi az ember. Azt azért nem állítom, hogy nem volt még ilyen beszélgetésünk, amikor aztán tényleg minden kártyát felfordítottam, de most először esett meg ez ilyen körülmények között. Ne terveztem ilyen kiborulást, nem akartam minden részletet így a nyakába önteni, de mégis muszáj volt. Eluralkodott rajtam a kétségbeesés és a rettegés, hogy esetleg elveszíthetem. Erre rátett egy lapáttal ő is a vitával és a kételkedéssel önmagában, meg persze a sok sérülés, ami nem csak fizikailag gyengített le. Összecsaptak a felhők a fejem felett és ki kellett mondanom, hogy mit érzek pontosan.
- Ne beszélj ilyen hülyeségeket! – szóltam rá szememet az ég felé fordítva félig megrovón, félig elnézően. – Tény, hogy nagy szám vagyok. – bólogattam egyetértően, vigyorral az arcomon. – De hidd el, te sem vagy semmi. – mondtam nevetgélve, amikor az állította, hogy nem érdemel meg engem. Még, hogy ő engem? Ugyan kérem, melyikünknek kell többnyire a másik ostobaságait elviselni? A válasz evidens.
Elpoénkodom, de valójában kicsit sem dob fel a gondolat, hogy így érez. Ez a kapcsolat kettőnkről szól, arról hogy bízunk egymásban feltétlenül, szeretjük és óvjuk egymást egyenrangú felekként. Amennyire nekem nem kellene a háta mögött elugranom, kinyíratni magam egy csapat halálfalóval, annyira nem kellene neki sem ilyen sületlenségeket éreznie vagy legalábbis kimondania.
- Hát igen, valószínűleg szörnyen unalmas nélkülem az élet. Még szerencse, hogy azt nekem sosem kell átélnem. – elmélkedtem hangosan és vigyor kúszott az arcomra.
Éppen eddig bírtam az érzéseimről beszélni. Két tenyerem közé fogtam az arcát, először megcsókoltam az egyik szemét, majd a másikat és végül mosolyogva szájon csókoltam. Borzasztóan jól esett Lily mondandója és bár nem mondtam ki, mert mára elég volt az ilyen beszédből, könnyeddé tett. De legfőképp boldoggá, mert az az ember, aki a világ legdrágább kincsét jelenti számomra, ugyanúgy szeret és elfogad, mint én őt.
- Hű, cica, te aztán hamar a lényegre tértél. – vigyorodtam el. – Bár már azt hittem, sosem kérsz meg rá, hogy dobjam le a textilt. – kacsintottam kaján vigyorral.
Tudom, hogy a sebeimet akarja ellátni, mert marhára fájnak, de ezt egyszerűen nem tudtam kihagyni.
Végül levettem a ruháim, mély levegőt vettem, összeszorítottam a fogaim és vártam, hogy Lily elkezdje kenni a sebeim. Eléggé fájtak egyébként is, de ettől a kenőcstől úgy elkezdett csípni, hogy azt kívántam, bár hagyná inkább a fenébe és lefeküdnénk aludni, de ennyi sérüléssel azért még se mehetnék utcára. Mindenki azt gondolná, hogy képtelen vagyok megvédeni magam.
- Csak azt ne mond, hogy így már nem vagyok tökéletes. – kerekedtek ki a szemeim meglepetten. A végén elnevettem magam.
Kezdtem hozzászokni a csípő érzésre, amelyet a krém okoz a friss sebeimen. Amikor végzett, magamra vettem egy pizsamaalsót és odalépte mellé. Egyik tenyeremmel megfogtam a kezét, míg a másikkal az arcát simítottam végig.
- Köszönöm. – mondtam őszintén, egy csókot leheltem ajkaira, majd óvatosan magamhoz öleltem. Muszáj volt, bár vigyáznom kellett, nehogy összekenjem krémmel vagy hogy belerondítsak a munkájába. – Gyere, feküdjünk le aludni. – suttogtam a fülébe és magammal húztam az ágyba.
<3




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése


Hello darling, my name is
Ajánlott tartalom

♦ Everybody has secrets. ♦




TémanyitásTárgy: Re: Lily & James   

Vissza az elejére Go down
 
Lily & James
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lily Anne Deveraux ~
» Lily Collins
» James Jeffrey Cooper (kapott karakter)
» Aiden & Alicia
» Thomas James "T.J." Hammond ~15%

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
The Order Of The Phoenix :: Játéktér :: Lezárt játékok-
Ugrás: